|
|
-
-
-
-
-
|
|
|
|
Kamaránkról 2007. március 27., kedd
A gazdasági kamarákról
szóló törvény az új típusú kamaráknak a gazdaság fejlesztésével,
támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós
integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek
elősegítését tűzte ki célul. A magyar nemzetgazdaság korszerű
piacgazdasággá való átalakulásának egyik előfeltétele, hogy a
gazdaság szereplői által alakított, önkormányzattal rendelkező
kamarák jöjjenek létre, és végezzék a gazdaság fejlesztésével,
támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával kapcsolatos
teendőiket
Kamaránk tagjai
mindazon Békés megyei székhellyel, vagy telephellyel rendelkező
vállalkozások, amelyek vállalták az önkéntes kamarai tagságot, és
aktív szerepet kívántak vállalni a megye gazdaságszervező
tevékenységében. A mintegy 1300 kamarai tag helyi vállalkozás 18
szakmai osztályba tagozódott. A kamara munkáját 36 fős Elnökség
irányítja.
A kamara egyre
szélesedő klasszikus szolgáltatásai közé tartozik többek között a
szakmai tanácsadás magyar és külföldi jogszabályokról,
felvilágosítást adni kereskedelemtechnikával, minőségüggyel és
iparjogvédelemmel kapcsolatos ügyekben. A folyamatosan bővülő kamarai
kapcsolatok révén segítjük belföldön és külföldön egyaránt tagjaink
piacra jutását, üzleti partnerek felkutatását. Kiállításokon és
vásárokon támogatjuk tagjaink bemutatkozási lehetőségét. Kamaránk
részt vesz az iskolarendszeren kívüli gyakorlati képzés megyei
szervezésében, felügyeletében, a szakmai gyakorlati oktatásban,
vizsgáztatásban, mesterképzésben. Mindezek mellett tagjainkkal
kapcsolatos cégnyilvántartást, és adatbázist hoztunk létre.
Részlet a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara honlapjáról:
Az
Országgyűlés által 1999-ben elfogadott új kamarai törvény 2000
novemberétől megszüntette a kötelező kamarai tagságot. A kamarai
tagság ma mintegy 43 ezres, és főleg nagyvállalatokból áll. A
változások kapcsán az eddig kamarai hatáskörben elvégzett
közigazgatási feladatok elkerültek a gazdasági önkormányzattól. Az
újonnan alakuló szervezet az eddigiekhez képest eltérő jogokkal és
kötelezettségekkel rendelkezik. A gazdasági érdekképviselet, a
szakmai döntések befolyásolása ezután még inkább létkérdése lett a
kamarának. Az önkéntes rendszer felállításához rendkívüli kamarai
választásokat írt elő a törvény, amelyre 2000. október 30-án került
sor. Elnökké Parragh Lászlót, a Parragh Rt. elnök-vezérigazgatóját
választották.
Egy
vállalkozás nyilván akkor lép be szívesen a kamarába, ha cserébe kap
valamit. A menedzserszellemű, új kamara alapvető feladata a lobbizás,
a tőkekivitel elősegítése, miközben a kis- és középvállalatok
érdekeit védi. A kamara programjában szerepel a gazdasági
érdekvédelmi szervezet megújítása, a magyar vállalkozók érdekeinek
megóvása, illetve, hogy a kamara szolgáltatás-központúvá váljék,
melyet úgy kell menedzselni, ahogyan egy nagyvállalatot szokás.
Nemzetközi téren a kamara célja a hazai vállalkozói kör külpiaci
érvényesülésének segítése, elsősorban az európai integrációra való
felkészítés valamint együttműködési lehetőségek kialakítása a
szomszédos országok üzleti köreivel. Említésre méltó a kamarák közti
nemzetközi kapcsolat - már szinte minden környező országgal született
kétoldalú együttműködési megállapodás - továbbá az MKIK csatlakozott
a CEFTA országok kamaráinak multinacionális együttműködését biztosító
egyezményhez. 1996-tól működik Budapesten a Nemzetközi Kereskedelmi
Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary).
Az MKIK stratégiája a 2001 -
2004. évekre
Mottó::
"Dinamikus
gazdaságot,
befolyásos és egységes
nemzeti kamarát"
-
A kamarák hivatása, hogy önkéntes
tagságukra támaszkodva, köztestületi státusukat felhasználva, a
demokratikus önigazgatás elvén kialakított szervezeti keretek között
előmozdítsák a nemzetgazdaság fejlődését, a tisztességes vállalkozói
környezet kialakítását, és a gazdaságban tevékenységet folytató
valamennyi gazdálkodó szervezet általános és együttes érdekeinek
hatékony érvényesülését.
-
Az MKIK stratégiájának legfontosabb
elemei
-
egységes arculatra törekvő, erős,
modern, országos lefedettséget biztosító kamarai rendszer
kialakítása és működtetése;
-
az erőforrások egyesítése és
optimalizált felhasználása a vállalkozások érdekében;
-
rendezett viszony kialakítása a
politikával, a kormányzati szervekkel, az érdekképviseletekkel és
más, a gazdaság fejlesztését szolgáló intézményekkel;
-
a hatékony kamarai feladatellátás
alapján erőteljes vállalkozói támogatottság elérése, a taglétszám
növelése;
-
stabilitás és kiszámíthatóság a
működésben, jó kommunikációval pozitív kép kialakítása a kamaráról;
-
a kis-, közép- és nagyvállalati
szektor, valamint a kézművesség érdekeinek arányos figyelembevétele
és képviselete;
-
az európai értékrend közelítése, az
Európai Kamarák Szövetsége chartájában foglalt alapelvek
érvényesítése.
-
Az MKIK kiemelt feladatai
-
Erőteljesebb szerep a gazdasági
érdekérvényesítésben
-
a gazdaság általános érdekeinek
érvényesítése a gazdaság valamennyi szereplőjének képviseletében;
-
aktív közreműködés a gazdasági életet
befolyásoló és meghatározó döntések előkészítésében és
végrehajtásában;
-
szoros együttműködés a
gazdaságirányítás intézményrendszerével, a kormánnyal és a
gazdasági feladatokat irányító minisztériumokkal.
-
Aktív nemzetközi kapcsolatok, a hazai
gazdaság felkészítése az EU-csatlakozásra
-
a magyar gazdaság érdekeinek
felvállalása az EU-csatlakozási folyamat tárgyalásai során a
feltételek meghatározására irányuló munkában;
-
a hazai gazdaság, különösen a kis- és
középvállalkozói szektor tájékoztatása és felkészítése az
EU-csatlakozás utáni viszonyokra és teendőikre;
-
a magyar munkaerő hatékonyság
növelésének segítése, a magasabb hozzáadott értékű intelligens
munka és fejlett technológia elterjedésének preferálása;
-
a magyar vállalkozások piaci
pozíciószerzésének és befektetéseinek elősegítése, elsősorban a
Kárpát-medencében;
-
a nagybefektető és jelentős
kereskedelmi forgalmat lebonyolító országok kiemelt kezelése.
-
Aktívabb és hatékonyabb koordináció
és munkamegosztás
-
egységes országos nyilvántartási és
információs rendszer kialakítása;
-
egységes kamarai arculat kialakítása,
országos kamarai lap létrehozása;
-
az MKIK mint módszertani és
koordinációs központ.
-
Kiemelt köztestületi és egyéb
feladatok
-
a gazdaság igényeinek közvetítése az
oktatási, képzési tevékenység megalapozásához, aktív közreműködés
a szakképzésben;
-
az országos hálózattal rendelkező
kamarai tagok kiemelt kezelése, Üzleti Klub létrehozása és
működtetése.
-
A feladatok megvalósításának
eszközrendszere
-
A kapcsolatrendszer konszolidálása
-
függetlenség, pártsemlegesség,
tárgyszerű kommunikáció és szakmai együttműködés a politikai
pártok parlamenti frakcióival;
-
szoros szakmai kapcsolat a mindenkori
legitim kormánnyal, együttműködési megállapodás az MKIK és a
kormány között, valamint a gazdasági tárcákkal;
-
a kapcsolatok rendezése és szakmai
együttműködés az érdekképviseletekkel, szakmai szövetségekkel
(szereptisztázás, rivalizálás veszélyei), együttes lobbizás;
-
együttműködés a Magyar
Agrárkamarával, a vegyes kamarákkal és a szakmai kamarákkal;
-
az erőforrások optimalizálását
szolgáló együttműködés és munkamegosztás a kormányzat
gazdaságfejlesztési intézményeivel (MVA, ITDH stb.).
-
A kamarai eszközrendszer
továbbfejlesztése
-
önkormányzati struktúra: kollégiumok,
tagozatok, ad hoc munkabizottságok;
-
profi ügyintéző szervezet, közhasznú
társaságok, szakcégek szerződtetése;
-
modern kommunikációs rendszer,
Internet, elektronikus ügyintézés.
-
A stratégia sikeres megvalósításának
hozadéka
-
szervezett gazdaság, vállalkozásbarát
környezet
-
a vállalkozások érdekeit a döntéseknél
figyelembe vevő politikai struktúra;
-
fejlődő vállalkozói kultúra, európai
értékrendű gazdaság kialakulása;
-
folyamatos gazdasági fejlődés, stabil
vállalkozói társadalom;
-
erős érdekképviselet.
-
A kamarák jövőképe
-
Hatékonyan szolgáltató területi
kamarák, sikeresen lobbizó, befolyásos országos kamara.
Kapcsolódó menüpontok:
|
|
|
|
|
|
|
|