A munkaadók és a munkáltatók indítványozzák, hogy a minimálbér és a bérminimum decembertől emelkedjen. Ez azt a korábbi javaslatot helyettesítené, ami szerint a munkaadók év végéig egyszeri 100 ezer forintos pluszjuttatást adnának a dolgozóiknak.

A kormány általi tárgyalások mai állása szerint a minimálbért 15 százalékkal emelnék, a garantált bérminimumot 10 százalékkal. A fentiek alapján az alábbiak szerint valósulna meg az emelés:

• a minimálbér bruttó 232 ezerről 266 ezerre (nettó 176 ezer);
• a garantált bérminimum pedig bruttó 296 ezerről 326 ezerre nőhet (nettó 217 ezer).

Czomba Sándor, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerint ezzel a leghátrányosabb helyzetűeket tudná a Kormány kompenzálni. Államtitkár úr jelezte, hogy nincs még kormányzati döntés. Ami pedig a minimálbér-emelés mértékét illeti, úgy vélekedett egyelőre úgy tűnik, mindhárom fél el tudja fogadni a minimálbér 15 százalékos emelését, a 10 százalékos garantált bérminimum-emelés kapcsán ugyanakkor vannak még viták, a munkaadók ennél kevesebbet adnának.

Az emelésre már csak azért is szükség van, mert a szomszédos országokban jelentős emelkedés volt a minimálbérnél, Lengyelországban már idén elérte a bruttó 300 ezer forintot a legkisebb kötelező munkabér összege. Ugyanakkor a teljes képhez hozzátartozik, hogy a magyar minimálbér esetében igencsak torzítanak az adatok, a minimálbért mindössze 250 ezer fő kapja, miközben a garantált bérminimumot közel 800 ezren, ez utóbbinak az összege pedig már idén elérte a 300 ezret. Ezt a visszásságot küszöbölné ki a szakszervezetek javaslata a két bérelem összevonásáról, amivel 2027-re megszűnhet a garantált bérminimum, helyét pedig az ágazati tarifarendszer váltaná ki.