HACK">
Kötelező kamarai regisztráció

» Hírek
A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről
2020. november 11., szerda

A jogszabály elsőként felsorolja a főbb intézkedéseket:

  • Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
  • Minden gyülekezés tilos.
  • Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
  • Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
  • A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
  • Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
  • A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
  • A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
  • Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett.
  • A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
  • A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
  • A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg.
  • Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
  • Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
  • Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
  • Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
  • Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
  • Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.
  • A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.
  • Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
Részletszabályok:

A rendelet ezt követően 13 pontban fejti ki részletesen a fenti főszabályokat.

  1. A maszkviselési szabályok megerősítése.Ezek szerint a hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
  2. a) a tömegközlekedési eszközön,
  3. b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
  4. c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
  5. d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,
  6. e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén, eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén
  7. f) ügyfélfogadási időben fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén, fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben.
  8. g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
  9. h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) ha) történő munkavégzés során, hb) vendégként

orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.

Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni. (3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.

A szociális intézményben a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal, b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.

  1. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok. (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.

Az (1) bekezdéstől eltérően

  • a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
  • b) munkavégzés céljából,
  • c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
  • d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából, db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából, dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából

este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el. A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.

A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni. Vagyis a kijárási korlátozás alóli mentességekhez igazolás szükséges. Ezen okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi. Okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.

Az igazolás az alábbi linken érhető el:

https://kormany.hu/dokumentumtar/munkaltatoi-igazolas-word-formatum?fbclid=IwAR15b7ZkmpWb-u6f8moSrV1MUyzmLYBeJXKytVCkdW83dn5Kz569AyWuShw

Ugyanez a fejezet mondja ki azt is, hogy tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés. A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett. Tilos – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása. (4) A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.

  1. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések.
  2. paragrafus: Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.

Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.

Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen

  • a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
  • b) a kulturális esemény,
  • c) a sportesemény,
  • d) a magánrendezvény, valamint
  • e) a karácsonyi vásár.

Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.

Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.

  1. paragrafus így szól ebben a fejezetben:
  • (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
  • (2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
  • (3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
  • (4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
  • (5) A házasságkötésnél kizárólag a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető, b) a házasulók,c) a házasulók tanúi, d) a házasulók szülei, nagyszülei, e) a házasulók testvérei és f) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.

Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvényhelyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.

  1. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések.

(1) Vendéglátó üzletben a) az ott foglalkoztatottak kivételével és b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.

(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.

Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni

  • a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
  • b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
  • c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
  • d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
  1. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések.
  • (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben a) az üzletben, b) a lottózóban, valamint c) a nemzeti dohányboltban tartózkodni.
  • (2) Este 7 óra és reggel 5 óra között a) az üzlet, b) a lottózó, valamint c) a nemzeti dohánybolt köteles zárva tartani.
  • (3) Este 7 óra és reggel 5 óra között a) a gyógyszertár és b) az üzemanyagtöltő-állomás nyitva tarthat.
  • (4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.
  1. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések.

A 10. paragrafus így szól:

  • (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
  • (2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
  • (3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
  • (4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
  1. paragrafus: A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a) a vendéglátó üzlet, b) az üzlet,c) a lottózó, d) a nemzeti dohánybolt, e) a gyógyszertár, f) az üzemanyag-töltőállomás, valamint g) a szálláshely üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
  2. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések.

(1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos

  • a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
  • b) a mozinak,
  • c) az edző- és fitneszteremnek,
  • d) az uszodának,
  • e) a közfürdőnek,
  • f) a jégpályának,
  • g) az állatkertnek, a vadasparknak,
  • h) a kalandparknak, a vidámparknak,
  • i) a játszóháznak és
  • j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvénybenmeghatározott ja) muzeális intézménynek, jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,jc) kép- és hangarchívumnak, jd) közművelődési intézménynek, je) közösségi színtérnek és jf) integrált kulturális intézménynek

a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.

(2) A szálláshelyen – a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található (1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.

(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani. (4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.

  1. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések.
  • § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
  • (2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
  • (3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
  • (4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.
  1. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai.
  • § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
  • (2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
  • (3) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
  • (4) Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
  • (5) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
  • (6) A veszélyhelyzet idején az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.
  1. § A személygépkocsival közúti személyszállítást végző szolgáltatóknak a 15. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés alapján végzett tevékenységük során a) a személygépkocsival díj ellenében végzett közúti személyszállításról szóló 176/2015. (VII. 7.) Korm. rendeletben, valamint b) ha a helyi önkormányzat a közigazgatási területén rendeletében meghatározott feltételekhez kötötte a személytaxi-szolgáltatatást folytató vállalkozások működését, akkor az ilyen rendeletben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni.
  2. A nevelési, oktatási intézményekre vonatkozó védelmi intézkedések.
  3. § (1) A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig nyitva tartanak.

(2) Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek. A középiskolák és szakképző intézmények kapcsán a kormányzati intézkedések végrehajtásáról a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény értelmében a köznevelésért, illetve a szakképzésért felelős miniszter határozatban rendelkezik.

(3) A nevelési, oktatási intézménybe

  • a) a 18. § (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott személy, illetve a nagykorú tanuló csak abban az esetben léphet be, ha a testhőmérséklete nem haladja meg az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket,
  • b) történő belépés során azt a gyermeket, illetve kiskorú tanulót, akinek a testhőmérséklete eléri vagy meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott mértéket, a többi gyermektől, illetve tanulótól el kell különíteni, és erről a szülőt vagy a törvényes képviselőt távközlési eszköz útján haladéktalanul tájékoztatni kell.

(4) Az országos tisztifőorvos határozatban közzéteszi a nevelési, oktatási intézménybe való belépéshez megengedett testhőmérséklet mértékét.

(5) Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 89. § (2) bekezdése szerinti közhírré tétel mellett a (4) bekezdés szerinti határozatról készült közleményt a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni.

(6) A nevelési, oktatási intézmény vezetője köteles gondoskodni a (3) bekezdés szerinti előírás végrehajtásáról.

(7) A nevelési, oktatási intézménybe történő érkezéskor mindenki köteles magát a testhőmérséklet ellenőrzésnek alávetni.

  1. § (1) A nevelési, oktatási intézmény területére
  • a) az ott foglalkoztatott személyen,
  • b) az ott szükséges karbantartási, illetve javítási munkát végző személyen,
  • c) a jogszabályon alapuló kötelezettség teljesítése céljából érkezőn,
  • d) a gyermeken, illetve a tanulón és
  • e) a gyermeket, illetve a tanulót – a (2) bekezdés szerint – kísérő nagykorú személyen kívül más személy

nem léphet be.

(2) Ha a gyermeket, illetve a tanulót a nevelési, oktatási intézménybe kísérő vagy onnan hazakísérő egy fő nagykorú személy a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseli, az intézmény területére a testhőmérséklet-mérési pontig beléphet.

  1. § A szakmai szabályoknak megfelelő a SARS-CoV-2 koronavírus kimutatására alkalmas vizsgálatrészletszabályairól külön kormányrendelet rendelkezik
  • a) az egészségügyi intézménynek, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozója,
  • b) a nevelési, oktatási intézmény, nevelési, oktatási tevékenységet végző dolgozója,
  • c) a szociális intézmény dolgozója és
  • d) a bölcsőde dolgozója esetében
  1. A Magyar Honvédség veszélyhelyzeti közreműködése.
  2. § (1) A Magyar Honvédség a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés k) pontja alapján a Hvt. 54/E. §-a szerint közreműködik a veszélyhelyzettel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásában.

(2) A Magyar Honvédség támogatja a veszélyhelyzettel összefüggő rendvédelmi intézkedések végrehajtása során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet (a továbbiakban: rendőrség) és a hivatásos katasztrófavédelmi szervet szakfeladatainak ellátásában, ennek során

  • a) ellátja egyes kijelölt létesítmények őrzését, védelmét,
  • b) közreműködik a veszélyhelyzeti védelmi intézkedések betartásának ellenőrzésében és
  • c) közterületi járőrszolgálatot lát el.

(3) A Magyar Honvédség a veszélyhelyzetben a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti közreműködői feladatokat a (4) bekezdésben meghatározott személyi kör iránymutatása alapján önállóan vagy a rendőrséggel együtt látja el.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti őrzés-védelmi feladatot a veszélyhelyzet ideje alatt – a Hvt. 81. § (1) bekezdés l) pontja alapján kiadott külön kormányrendeletben nem szabályozott esetben – a Magyar Honvédség önállóan vagy a rendőrséggel együtt

  • a) a Kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja döntése,
  • b) a Kormány honvédelemért felelős tagja döntése,
  • c) a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs feladatairól szóló 286/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet 1. §-a alapján létrehozott Operatív Törzs (a továbbiakban: Operatív Törzs) felkérése vagy
  • d) a Kormány katasztrófák elleni védekezésért felelős tagjának felkérése

alapján, az a) vagy b) pont szerinti döntésben, valamint a c) vagy d) pont szerinti felkérésben megjelölt létesítmény vonatkozásában – a kapacitásai és az egyéb, a veszélyhelyzetben ellátandó feladatai teljesíthetősége figyelembevétele mellett – látja el.

  1. A védekezést elősegítő orvostechnikai eszköz vagy egyéni védőeszköz beszerzése.
  2. § (1) Ha a koronavírus világjárvány elleni védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a koronavírus elleni védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt (a továbbiakban együtt: eszköz) saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) általi beszerzését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén – az Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén – az ÁEEK a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.

  1. Jogkövetkezmények.
  2. § (1) Az e rendeletben meghatározott védelmi intézkedések betartását a rendőrség a 20. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel a Magyar Honvédség közreműködésével ellenőrzi.

(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során, vagy a rendőrség a katona értesítése alapján a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, a 7. §, a 9. § (2) bekezdése, a 11. §, a 12. § (3) bekezdése, a 13. §, valamint a 17. § (6) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően

  • a) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
  • b) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a 17. § (6) bekezdése kivételével – legalább egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja. (4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is alkalmazható.

(5) A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha

  • a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
  • b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.

(6) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja az (5) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.

(7) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(8) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(9) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(10) A (2) bekezdés szerinti hatáskör gyakorlója a) az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság, b) a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság.

  1. § (1) A Szabstv. 1. § (1) bekezdésétől eltérően szabálysértéstkövet el, aki az 1. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 2. § (3) bekezdésében, 3. § (1), (3) és (7) bekezdésében, 4. § (1) és (3) bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében, 6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 12. § (1) és (2) bekezdésében, 17. § (7) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedést megszegi.

(2) A Szabstv. 11. § (1) bekezdésétől eltérően az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege ötszázezer forint.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabálysértés esetén a helyszíni bírság összege a Szabstv. 99. § (2) bekezdésétől eltérően ötezer forinttól százötvenezer forintig, a szabálysértés ismételt elkövetése esetén kétszázezer forintig terjed.

Hatályba lépés

A rendelet 29. paragrafusa mondja ki, hogy

EZ A RENDELET 2020. NOVEMBER 11. NAPJÁN LÉP HATÁLYBA.

Arról is szól, hogy a rendelet rendelkezéseit 2020. december 11-ig lehet alkalmazni.

A polgármesterek felhatalmazást kaptak

Felhatalmazást kap a települési önkormányzat polgármestere, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület esetében a főpolgármester, egyéb fővárosi terület esetében a kerületi polgármester mint a helyi önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés hatáskörének a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján gyakorlója, hogy önkormányzati rendeletben

  • a) határozza meg a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén azon közterületeket, illetve nyilvános helyeket, ahol e rendeletben meghatározott módon kötelező maszkot viselni,
  • b) rendelkezzen a településen található kutyafuttató bezárásáról

Ha a rendeletet itt szó szerint kell érteni, akkor a rendelet megjelenése és hatályba lépése közötti 1,5 órában kellene a településeknek ezeket az egyedi szabályokat kidolgozniuk.

A közlöny ide kattintva érhető el, vagy ha nem megy, akkor ide kattintva.

Forrás: portfolio.hu

Kapcsolódó állományok: