A Kormány döntése értelmében a korlátozó intézkedések február 1-ig érvényben maradnak.
A jogszabály elsőként felsorolja a főbb intézkedéseket:
Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.
Minden gyülekezés tilos.
Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett.
A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg.
Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.
A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.
Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.
Az egyszer használatos és egyéb műanyagtermékek forgalomba hozatalának korlátozásával érintett vagy helyettesítő termékek gyártásával foglalkozó vállalkozások igényelhetnek támogatást fejlesztéseikhez. További információért kattintson.»
A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) 104-108. §-sok 2021. január 1-jétől történő hatálybalépésének eredményeként a béren kívüli juttatások után is szakképzési hozzájárulást szükséges fizetni. Az Szkt. 106. § (1) bekezdése alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, azonban a veszélyhelyzetre tekintettel 2021. június 30-áig nem kell a munkáltatónak a Széchenyi Pihenőkártyára érkező béren kívüli juttatások után szociális hozzájárulási adót fizetnie. (A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 40. § (3) bekezdése)
A fentiekre tekintettel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megkereséssel élt a szaktárca felé, melyben arra a kérdésre kért tájékoztatást, hogy a fentiek ismeretében a 2021. január 1-jétől meg kell-e fizetniük a vállalkozásoknak a szakképzési hozzájárulást a Széchenyi Pihenőkártyára érkező béren kívüli juttatások esetében, melyre az alábbi válasz érkezett:
„Álláspontunk szerint az a körülmény, hogy a Széchenyi Pihenő Kártyára utalt juttatás után nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, az nem jelenti azt, hogy a szakképzési hozzájárulás alól is mentesítést élvez a jövedelem juttatás. Véleményünk szerint a Szkt. 105. § (3) bekezdés szerinti szabály ebben az esetben nem irányadó, mert a béren kívüli juttatás szociális adó alóli mentessége nem a szociális adóról szóló törvény – hanem a 2020. évi LVIII. törvény – rendelkezésein alapul.”
Ma már nem elég csak megtanulni a szakma fortélyait, ha valaki mester szeretne lenni, tudásáról számot is kell adnia. Sorozatunkban azokról a mestervizsgákról teszünk említést, amelyeket 2020-ban szerveztünk – jelen esetben kereskedelem és vendéglátás terén.
Ismerjék meg Pepóné Csató Ilona kereskedő mestert, Horváth Károly pincér-vendégtéri mestert és Strausz Róbert szakács mestert.
2021 első napjától kezdődően az online pénztárgépet üzemeltető kereskedőknek legalább egy elektronikus fizetési megoldást biztosítaniuk kell a vásárlóik részére, azaz vagy bankkártyát kell elfogadniuk, vagy azonnali átutalást kell fogadniuk a kasszáknál. A jogszabályváltozás kb. 60 ezer vállalkozást érint közvetlenül, de hogy milyen lehetőségek közül választhattak/választhatnak ezek a vállalkozások, hogy megfeleljenek a jogszabályban előírtaknak, arra ad választ a FINTELLIGENCE Központ új pénzügyi edukációs videója.
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 5/F. §-a alapján 2021. január 1-jétől a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.
Az elektronikus fizetési lehetőségekről már kamaránk is készített összefoglalót (a legutóbbit ide kattintva olvashatja), de a tapasztalat és a hozzánk beérkező vállalkozói megkeresések is arra engednek következtetni, hogy nem minden kötelezett tett eleget a jogszabályi előírásoknak és még mindig bizonytalanok abban, hogy milyen lehetőségeik vannak a jogszabályi megfelelésére. A fentiekre tekintettel, ezen vállalkozások figyelmébe szeretnénk ajánlani a FINTELLIGENCE Pénzügyi Kultúra Központ edukációs videóját, mely a lehetséges megoldásokat mutatja be.
A videóból a következő kérdésekre kaphatnak választ az érdeklődők:
Mi számít elektronikus fizetésnek és milyen főbb tulajdonságai vannak ezen fizetési módoknak?
Miért fontos a készpénzmentes fizetés terjesztése?
Mi jellemzi a vásárlók igényeit és szokásait?
Hogyan tudják teljesíteni a vállalkozások az új kötelezettséget?
A NAV március végéig nem szab ki mulasztási bírságot akkor, ha az áfaalanyok nem, vagy nem megfelelően szolgáltatnak adatot azokról a számláikról, amelyek 2021. január 4-től újonnan kerülnek be az adatszolgáltatással érintett számlák körébe.
2021. január 4-től változnak a kötelező számlaadat-szolgáltatásra vonatkozó szabályok: minden olyan számláról, módosító, érvénytelenítő számláról, amire az Áfa tv. számlázási szabályai alkalmazandóak, adatot kell szolgáltatni a NAV részére.
Ez azt jelenti, hogy a belföldi áfaalanyoknak kötelező adatot szolgáltatniuk a belföldi számlázási szabályok hatálya alá tartozó számlákról, azaz alapvetően minden belföldön teljesített ügyletről kiállított, kibocsátott számláról, függetlenül a vevő jogállásától. További információért kattintson.»
Tájékoztatjuk a a Tisztelt Vállakozókat, hogy Széchenyi-Kártya ügyintézést 2020.12.23-ig fogadunk be. Az első ugyfélfogadási nap 2021.1.4-e, időpont egyeztetés után.
Megjelent: 2020.12.17. | Kategória: Dél-Alföldi régió
Kiírásra került a GINOP 1.2.9-20 jelű pályázat a Hátrányos helyzetű településeken működő mikro- és kisvállalkozások fejlesztéseinek támogatása érdekében.
Pályázható tevékenységek: eszközbeszerzés, ingatlan építés, felújítás, bővítés, átalakítás, IT beszerzések (hardver és szoftver), képzés, bérköltség támogatás.
Beadás: 2021. január 19. kedd 9:00 órától 2021. február 18. csütörtök 12:00 óráig lehetséges.
A pályázati eljárásban úgynevezett előminősítésre is sor kerül, amelyről további információk az alábbi felületeken szerezhetők be: https://ginop129.ifka.hu/
Megjelent: 2020.12.10. | Kategória: Dél-Alföldi régió
A Magyar Innovációs Alapítvány – a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen -– a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal főtámogatásával, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, az Agrárminisztérium, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával, 29. alkalommal hirdeti meg a Magyar Innovációs Nagydíj pályázatot, melynek célja az év legjelentősebb innovációs teljesítmények elismerése.
Az online pénztárgépet használó kereskedők 2021. januárjától kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, erre többféle megoldást is találhatnak.
Az online kasszát használó kereskedők kötelesek mindenhol biztosítani az elektronikus fizetés lehetőségét, ez azt jelenti, hogy legalább egy, nem készpénzes fizetési lehetőséget kell adniuk, ez lehet bankkártyás fizetés, valamilyen applikáció alkalmazása (pl. SimplePay, SoftPOS), azonnali átutalás (pl. QR-kódos) fizetés, vagy más egyéb megoldás.
A 2020. április 16-i bejelentés előzménye, hogy a bankok tavaly ősszel digitalizációs javaslatcsomagot nyújtottak be a kormánynak, majd tárgyalásokat tartottak ezekről az illetékes kormányzati szervekkel, leginkább a Pénzügyminisztériummal.
A szakképzési reform gyakorlati megvalósítása, valamint az eddig megszokott feladatok így év vége felé sem hagynak üresjáratot a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztályának – vonta meg az év végi mérleget Mészárosné Szabó Anna, a szakképzési osztály vezetője. A részletes beszámolóért kattintson!
Ma már nem elég csak megtanulni a szakma fortélyait, ha valaki mester szeretne lenni, tudásáról számot is kell adnia.
Sorozatunkban azokról a mestervizsgákról teszünk említést, amelyeket ebben az évben szerveztünk: kézápoló és körömkozmetikus, speciális lábápoló, kozmetikus, fodrász
A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarához számos megkeresés érkezett fodrász és kozmetikus vállalkozóktól azzal kapcsolatosan, hogy a szolgáltatásokat igénybevevő vendégek, a szolgáltatás nyújtása közben (pl. hajfestés, vagy sminktetoválás) mindvégig kötelesek- e maszkot viselni?
A jövő évtől jelentősen megváltoznak a kötelező jótállás szabályai Magyarországon. Az egyik legfontosabb újdonság a sávos jótállás bevezetése. A vásárló joggal várja el, hogy a drágább termékek használhatóságáért, minőségéért hosszabb ideig vállaljon felelősséget a gyártó. A jelenlegi egy év helyett a 2021. január elsejétől megvásárolt termékekre az árhoz igazodóan akár 2-3 év is lehet a jótállás.
Továbbra is egy év marad a jótállás a 10 ezer és 100 ezer forint közötti árucikkekre. A 100 ezer forintnál drágább termékekre azonban már két, a 250 ezer forint fölöttiekre pedig három évig érvényesíthetjük majd jótállási igényünket. A változtatás fenntarthatósági célokat is szolgál, hiszen arra ösztönzi a gyártókat, hogy tartósabb termékeket állítsanak elő, így csökkenhet az elektronikai és egyéb hulladékok mennyisége.
Békés megye újabb autószerelő és autóelektronikai műszerész mesterekkel gazdagodott. Egy részük az Innovációs és Technológiai Minisztérium által 80 %-ban finanszírozott képzésen, mások pedig önköltségen vettek részt a mestervizsgán. Nézzük, miért fontos a mestervizsga.
A korlátozások miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások, azaz a vendéglátás, szabadidős tevékenység szolgáltatást nyújtó munkaadók részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy bruttó munkabére 50 százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, legfeljebb a legkisebb munkabér 150 %-áig, amennyiben
a) a támogatás időtartamának utolsó napján, tehát november 30. napján a munkavállaló jogviszonya fennáll, és b) a munkaadó a munkavállaló részére munkabért megfizeti és c) december 31. napjáig a munkaviszony közös megegyezéssel nem szűnik meg.
Az állami foglalkoztatási szervként eljáró megyei (fővárosi) kormányhivatalhoz benyújtott kérelem alapján vissza nem térítendő támogatást kaphatnak egyes főtevékenységek.
Kérelem 2020. november 11. napjától nyújtható be 2020. december 11-ig.
A miniszterelnök november 13-án bejelentette, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára 5%-ra csökkentik az elvitelre készülő ételek áfáját a veszélyhelyzetre való tekintettel. Jelenleg csak a helyben fogyasztott ételekre vonatkozik a kedvezményes áfa-kulcs, az elvitelre rendelt ételek esetében 27% az áfa mértéke.
A Kormány a koronavírus világjárvány egészségügyi és nemzetgazdasági hatásainak egyidejű kezelése, az emberi életek védelme és a munkahelyek megőrzése érdekében egyetért adókedvezmények biztosításával, a szálláshely-szolgáltatók foglalásaik kieséséből származó költségeinek megtérítésével és bértámogatások nyújtásával – áll a rendeletben.
A mesteri cím a szakma magas szintű gyakorlati művelésének hivatalos elismerése. Megszerzése nem csak presztízstöbbletet jelent, de az élet és vagyonbiztonság szempontjából általában veszélyesnek tekinthető szakmákban, a tevékenység önálló gyakorlásának, vállalkozóként történő végzésének kötelező feltétele is. Részletek...
