HACK">
Kötelező kamarai regisztráció

Mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szól a Demján Sándor Tőkeprogram
2024. december 9., hétfő
Demjan_Sandor_dij.jpg

2025. február közepétől a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beadhatják jelentkezésüket a Demján Sándor Tőkeprogramra.

A program célja, hogy ösztönözze a mikro-, kis-és középvállalkozások beruházásait, javítsa a hitelképességüket és elősegítse a növekedésüket. A Demján Sándor Tőkeprogram olyan, üzleti tervvel alátámasztott beruházásokhoz nyújt tőkeági finanszírozást, mint például a kapacitásbővítési célú gépek vásárlása, korszerű számítógépes és hálózati rendszerek kialakítása vagy a CRM rendszerek fejlesztése.

A 100 milliárd forintnyi keretösszegből egyenként 100-200 millió forint közötti tőkebefektetésben részesülhetnek a cégek 5% kamattal. A tőke esetén kedvezőbbek a biztosítékok, visszafizetés pedig csak a futamidő végén, egy összegben szükséges. Ezt a lehetőséget azok a Magyarországon bejegyzett kkv-k vehetik majd igénybe, amelyek árbevétele az elmúlt két évben átlagosan legalább 300 millió forint volt, és legalább két főt foglalkoztatnak.

A Demján Sándor Tőkeprogram a kormány által meghirdetett Új Gazdaságpolitikai Akcióterv 21 intézkedésének egyike. A tőkeprogramot a Magyar Kereskedelemi és Iparkamara (MKIK) valósítja meg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), és a Nemzeti Tőkeholding (NTH) közreműködésével, ezáltal is biztosítva a vállalkozások megfelelő érdekképviseletét és igényeik megválaszolását.

A Demján Sándor Tőkeprogrammal kapcsolatos további információk a https://mkik.hu/tokeprogram honlapon érhetőek el.

»
Kedvezményesen 1,8 millió forint adható a harmincöt év alattiaknak a lakhatásra
Megjelent: 2025.02.07. | Kategória: Magyarország

A munkáltató idén január 1-től évente 1,8 millió forinttal támogathatja a harmincöt év alatti dolgozóinak a lakhatását. Így az alkalmazottjának a lakásbérleti díjához vagy a lakáscélú hitelének a törlesztőrészletéhez járulhat hozzá - tájékoztatott a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Béren kívüli juttatás

đź’° A lakhatási támogatás úgynevezett béren kívüli juttatás, ami azt jelenti, hogy azután a személyi jövedelemadót (szja) és a szociális hozzájárulási adót a munkáltató fizeti. A munkavállalónak mindössze annyi feladata van, hogy a munkáltatójának bemutassa a támogatás alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződését.

1,8 millió a határ

🤝 A támogatás kedvezményes felső határa évi 1,8 millió forint, azonban, ha valaki nem egész évben áll alkalmazásban, ezt az összeget csak a tényleges munkaviszonyának napjaival arányosan kaphatja. Ennél nagyobb összeg is adható, viszont a keretösszeg feletti rész adózása, úgynevezett egyes meghatározott juttatásként, adóköteles.

A 35. évig jár

👱‍♀️👱‍♂️Ha a munkavállaló betölti a harmincötödik életévét, a lakáscélú keretösszeg – az 1,8 millió forint egytizenketted része – az év minden olyan hónapjára, amikor még harmincöt év alatti volt, utoljára pedig a születésnapja hónapjára jár számára a támogatás.

Ha több a támogatás

‼️‼️ A dolgozónak érdemes odafigyelni a támogatás összegére. Ha ugyanis magasabb összegű lakhatási támogatást kapott, mint amennyit lakásbérleti díjként vagy hiteltörlesztésként ténylegesen fizetett, akkor egyrészt a NAV által elkészített szja-bevallását ki kell egészítenie az úgynevezett különbözeti bírsággal, amely a plusz összeg 50 százaléka, másrészt ezt az összeget szja-ként meg is kell fizetnie.

»


PÉNZ 7 pénzügyi és vállalkozói témahét
Megjelent: 2025.02.07. | Kategória: Dél-Alföldi régió

Penz7_2024.jpg

A 2025. március 3-7. között megrendezendő ”PÉNZ 7 pénzügyi és vállalkozói témahét” az általános- és középiskolás diákok tudásának bővítését helyezi a középpontba.

A kezdeményezés célja, hogy felhívja a fiatalok figyelmét a pénzügyi tudatosság fontosságára, segítse pénzügyi kultúrájuk kialakítását és fejlesztését, alapot teremtsen a vállalkozói kedvhez, és üzleti ismereteket is adjon. A témahét során a diákok tudásának elmélyítését, kompetenciafejlesztését interaktív tananyagok, valamint pénzügyi és vállalkozói önkéntesek segítik.

Vállalkozások jelentkezését várjuk önkéntes munkára, melynek során tanítási óra keretében megosztják tapasztalataikat, sikereiket a vállalkozói létről.

A szervezők azt tapasztalják, hogy tanulók nagy figyelemmel és nyitottsággal fordulnak a vállalati szférából érkező sikeres szakemberek felé, akik mindennapi tapasztalataik és gyakorlataik megosztásával nagyban hozzájárulnak a fiatalok tudásának bővítéséhez, és érdeklődésük felkeltéséhez a téma iránt. Az óra megtartásához nem szükséges oktatási tapasztalat, vagy végzettség. Amire szükség van, vállalkozói attitűd és tapasztalat, valamint nyitottság a fiatal korosztályok irányában.

Az előző tanévben 1290 iskola, 203 ezer diák és 2045 pedagógus csatlakozott a PÉNZ7 programhoz.

További részletek: https://www.penz7.hu/

A vállalkozók regisztrációjára a PÉNZ7 honlapján van lehetőség: https://penz7.hu/vallalkozoi-tema-onkenteseknek.cshtml (HOGYAN TUD REGISZTRÁLNI? – rész).

»


Vállalkozók bálja - 2025
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Dél-Alföldi régió

Bal_meghivo_2025.jpg


»


magyar közbeszerzések számokban 2024 kiadvány
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

Kozbeszerzes-Gyorsjelentes_2024_0122_fin.jpg

Közbeszerzési Hatóság kimutatását a hazai közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan.

A „Gyorsjelentés – A magyar közbeszerzések számokban 2024” címet viselő kiadvány az előző év vonatkozásában nyújt átfogó képet a hazai közbeszerzések eredményeiről és a főbb tendenciák alakulásáról.

A gyorsjelentés alapján tavaly a beszerzések közel fele, 47,7% árubeszerzés volt. Továbbra is jelentős szerepe maradt a közbeszerzésekben a mikro-, kis- és középvállalkozások szektorának, kb. 100 közbeszerzési szerződésből 77-hez kapcsolható nyertes kkv. A közbeszerzési szerződések összértéke 3691,6 milliárd forint, amely a 2023-as adathoz képest 28%-kal magasabb.

Az Európai Bizottság által vizsgált egyajánlatos közbeszerzési szerződések számának aránya 6,8 százalékponttal, érékének aránya közel 10 százalékponttal volt kevesebb 2024-ben. Növekedett a korábbi évhez képest a jogorvoslatok száma és a kiszabott bírságok összege is.

A kiadvány elektronikus formában ide kattintva érhető el: https://kozbeszerzes.hu/media/documents/Gyorsjelent%C3%A9s_2024_0122_fin.pdf

»


CASEITALY EXPO 2025 épületburkolási kiállítás
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

A CASEITALY EXPO 2025 épületburkolási kiállítás tájékoztató anyaga itt tölthető le: https://caseitalyexpo.it/en/ angol nyelven elérhető.

A nagykövetség és a FINCO szervezet közötti együttműködésnek köszönhetően a főszervezők felajánlották, hogy a résztvevő magyar építőipari vállalatok képviselői számára ingyenes utazást és szállást biztosítanak. A kiállítás 2025. február 12-14. között kerül megrendezésre az észak-olaszországi Bergamoban.

Zakar Dóra római külgazdasági attasé az alábbi elérhetőségein várja az érdeklődő cégek jelentkezését:

Email: dora.zakar@mfa.gov.hu

Hivatali telefonszám: +39 06 440 2032

Mobil telefonszám: +39 345 604 5963

Web: www.roma.mfa.gov.hu

»


Minden, amit a turizmus-vendéglátás munkajogról tudni kell
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

Turizmus-vendeglatasjogea.jpg

Konzultációval egybekötött, ingyenes előadást szervez a vármegyei vállalkozások részére turizmus-vendéglátás munkajog témakörben a Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara.

Az előadás időpontja: 2025. január 29. 9.00

Regisztráció: http://bmkik.hu/eloadas-munkajog

»


Az elbocsátott dolgozóknak: munkából munkába
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország


Új támogatási programot indít a kkv-k számára „Munkából munkába” névvel a kormány. A „Munkából munkába” program célja azon mikro-, kis-, és középvállalkozások létszámbővítésének támogatása, melyek egyazon munkáltató által leépített, legalább 5, legfeljebb 20 fős munkavállalói állomány átvételével vállalják statisztikai állományi létszámuk növelését és a felvett munkavállalók nyolc hónapig történő foglalkoztatását. A program azokat a 15-64 év közötti munkavállalókat célozza meg, akik a pályázat benyújtása előtti 3 hónapban egyazon munkáltatónál vesztették el munkahelyüket.

A „Munkából munkába” program:

- keretösszege 1,5 milliárd forint, melyből 54,24 millió forint lehet vissza nem térítendő támogatás.

- teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a munkáltatót terhelő bruttó bér és a ténylegesen átutalásra kerülő szociális hozzájárulási adó 50%-a, de legfeljebb 339.000 Ft/hó lehet munkavállalóként

- részmunkaidős foglalkoztatás esetén a támogatás összege arányosan csökkent.

A pályázatra 2025. július 31-ig lehet benyújtani a jelentkezést.

Részletes tájékoztatás az OFA Nonprofit Kft. weboldalán található: https://ofa.hu/palyazat/munkabol-munkaba-program

»


Új digitális fejlesztési programot indít a kkv-k versenyképességének növelése érdekében
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

A kormány 2 milliárd forintból új munkaerő-piaci programot indít a vállalkozások digitális infrastruktúrájának fejlesztése érdekében. A támogatással növekedhet a hazai kkv-k versenyképessége, piaci részesedése, munkavállalóik képzettségi szintje, emellett új

munkavállalók felvétele is megvalósulhat - írja a Nemzetgazdasági Minisztérium.

A program elsődleges célja a mikro-, kis-, és középvállalkozások tevékenységéhez kapcsolódó termelési, gyártási, értékesítési és üzleti folyamatok digitalizálásának, digitális szolgáltatások bevezetésének, továbbá a megvalósuló fejlesztések használatához szükséges képzések, digitális készségek fejlesztésének támogatása.

A pályázati program keretében igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege minimum 10 millió, maximum 80 millió forint, mértéke a projekt összes elszámolható költségének maximum

70%-a lehet. A pályázónak vállalnia kell, hogy a statisztikai létszámától függően 1-5 fő létszámbővítést is végrehajt. A program keretében legalább egy fő képzésének vállalása is kötelező,

mely a megvalósuló digitális fejlesztéshez kapcsolódik.

A pályázónak vállalnia kell, hogy a digitalizáció fejlesztéshez kapcsolódó beszerzett eszközöket, immateriális javakat, technológiai fejlesztéseket az üzembe helyezés időpontjától számított legalább egy évig folyamatosan fenntartja és üzemelteti.

A pályázónak ezen kívül vállalnia kell a projekt megvalósítását követően a pályázat megvalósítási helyszínén foglalkoztatott munkavállalója átlagos statisztikai állományi létszámára és a

fejlesztéshez kapcsolódó létszámbővítés eredményeként felvett többletlétszámára együttesen legalább 12, illetve vállalásának megfelelően legfeljebb 18 hónapos folyamatos foglalkoztatási

kötelezettséget.

A pályázatot 2025. február 13. napjáig lehet benyújtani elektronikusan az OFA Nonprofit Kft. Forráskezelő Rendszerén (FKR) keresztül, a pályázattal kapcsolatos részletek a szervezet weboldalán találhatók meg.

»


Pénz, de honnan? 2025
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

Penzt_de_honnan_2025.jpg


Beindult a Demján Sándor Program
Február 20. Szeged
1 forint beruházáshoz 1 forint támogatás

Díjmentes roadshow-konferencia Szegeden a Dél-Alföld Régió kkv-döntéshozóinak

Van remény a recesszióból kilábalásra, a tőkehiány enyhítésére. A kkv-kat segítő Demján Sándor Program és az EU-pénzekből GINOP Plusz, DIMOP Plusz pályázati kiírások tömkelege indult és indul be 2025-ben.

Lehet válogatni a választékból: tőkefinanszírozást kérhetünk, alacsony kamatú vagy 0-kamatozású hitelt, vissza nem térítendő támogatást vehetünk fel kevés önrésszel. Kaphatunk beruházásra költött minden egyes forintunkhoz ugyanannyi támogatást, külpiacokra jutáshoz segítséget. Akinek nincs még honlapja, igényelhet honlaputalványt.

A népszerű Széchenyi hitelek némelyikének csökkent a kamata.
Ezeken kívül még sok, például foglalkoztatáshoz, képzéshez köthető támogatásról tudunk beszámolni. S szó lesz olyanokról, amikről még talán senki sem hallott.

A kereskedelmi banki forrásszerzés nagyon is versenyképes lehetőségeinek és a vagyon biztonságba helyezésének bemutatásáról sem feledkeznek meg a 25. évébe lépett „Pénz, de honnan” roadshow előadói.

Az előadók személyes konzultációra is várják a résztvevőket a helyszínen.
Várják Békés, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád Vármegyék kkv-döntéshozóit február 20-án Szegeden.
A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges.

Részletes program és regisztráció:
https://ppkonferencia.hu/konferenciakozpont/penz-de-honnan-2025-szeged/ »


EXIM Magyarország - Demján Sándor Program
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

demjan2.jpg

Az EXIM Magyarország a Demján Sándor Program keretében öt új finanszírozási konstrukciót indított, melyek célja a fenntartható fejlődés támogatása, a magyar vállalkozások exportképességének erősítése, valamint külföldi beruházásaik finanszírozása.

Az EXIM Magyarország újraindítja korábbi nagysikerű, alacsony kamatozású hiteltermékeit, amelyeket exportáló és jelenleg még nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetnek fejlesztési, beruházási, zöld beruházási vagy lízing céljaik megvalósítására.

Jövő Exportőrei Beruházási Hitel

  • megkezdett vagy új beruházásokra
  • kapacitásbővítést vagy új termék bevezetését elősegítő beruházásokra
  • innovatív technológiák bevezetésére
  • gépek, berendezések, felszerelések, valamint immateriális javak beszerzésére
  • HUF vagy EUR devizanemben
  • támogatott, fix kamatozás a teljes futamidőre (EUR alapon évi 3,75% – 5,75% között*, HUF alapon évi 5,2% – 7,2% között*)
  • akár 10 év futamidőre
  • 1,5 év rendelkezésre tartási és 2 év türelmi idővel
  • választható törlesztéssel (1, 3 vagy 6 havonta)

Jövő Exportőrei Zöld Beruházási Hitel

  • megkezdett vagy új energiahatékonysági, megújuló energia, vagy egyéb fenntarthatósági célú zöld beruházásokra
  • a befogadható hitelcélok teljes listáját az EXIM Zöld Finanszírozási Keretrendszere tartalmazza
  • saját erő elvárása nélkül (a támogatási jogcím függvényében)
  • EUR vagy HUF devizanemben
  • kiemelten támogatott, fix kamatozás a teljes futamidőre (EUR alapon évi 2,75% – 4,75% között*, HUF alapon évi 3,2% – 5,2% között*)
  • akár 10 év futamidőre
  • 1,5 év rendelkezésre tartási és 2 év türelmi idővel
  • választható törlesztéssel (1, 3 vagy 6 havonta)

Exportélénkítő Beruházási Hitel

  • az exportőrök és elsőkörös beszállítóik számára
  • megkezdett vagy új beruházásokra, akár az agráriumban is
  • kapacitásbővítést vagy új termék bevezetését elősegítő beruházásokra
  • innovatív technológiák bevezetésére
  • gépek, berendezések, felszerelések, valamint immateriális javak beszerzésére
  • EUR vagy HUF devizanemben
  • fix kamatozás a teljes futamidőre (minimum kamat: EUR alapon évi 3,31% – 6,7% között*, minimum kamat: HUF alapon évi 6,8% – 10,2% között*)
  • akár 10 év futamidőre,
  • 1,5 év rendelkezésre tartási és 2 év türelmi idővel
  • választható törlesztéssel (1, 3 vagy 6 havonta)

Exportélénkítő Lízing

  • az exportőrök és elsőkörös beszállítóik számára
  • műszaki berendezések és egyéb berendezések és felszerelések
  • gépek, eszközök
  • haszongépjárművek
  • mezőgazdasági eszközök vásárlására
  • EUR vagy HUF devizanemben
  • fix kamatozás a teljes futamidőre (minimum kamat: EUR alapon évi 3,31% – 6,7% között*, minimum kamat: HUF alapon évi 6,8% – 10,2% között*)
  • akár 5 év futamidőre,
  • 1 év türelmi idővel
  • választható törlesztéssel (1, 3 vagy 6 havonta)

Kifektetési Hitel

  • hazai KKV-k és nagyvállalatok külföldi befektetéseinek finanszírozására
  • cégrészesedés vásárlására, ingatlanbefektetésre az európai országokban többségi tulajdoni hányad elérése esetén
  • a hitel kizárólag az Eximbank közvetlen finanszírozásában érhető el egyedi hitelbírálatot követően
  • minimum 2 milliárd HUF (vagy annak megfelelő EUR vagy USD) hitelösszegtől
  • a hitelt biztosító állami hátterű készfizető kezesség vagy bankgarancia fedezetével
  • piaci árazás, a teljes futamidőre fix kamattal
  • legfeljebb 10 év
»


Mégis kötelező a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

foglalkozas-eu.jpg

A Magyar Közlöny legfrissebb számában megjelent a honvédelmi miniszter által aláírt rendelet, amelyben január 15-től kötelezővé teszik bizonyos munkakörökben az orvosi vizsgálatot. A Belügyminisztérium korábbi rendelettervezetében még az szerepelt, hogy szeptember elsejétől ez több munkakörben is megszűnhet.

Azoknál a munkaköröknél kötelező lesz a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, amelyeknél

  • fokozott baleseti veszélynek;
  • terhelő munkahelyi klímának;
  • zajnak;
  • ionizáló sugárzásnak;
  • mesterséges optikai sugárzásnak;
  • vibrációprevenciós határértéket meghaladó esetben;
  • kémiai kóroki tényezőnek kitett munkaköröknek;
  • járványügyi érdekből kiemelt munkakörnek;
  • tüdőfibrózist okozó poroknak vagy azbesztártalomnak;
  • biológiai kóroki tényezőnek;
  • éjszakai műszakban végzett munkának, valamint
  • 10 kg feletti kézi tehermozgatásnak

vannak kitéve a munkavállalók.

Részletek: https://magyarkozlony.hu/.../6a02d08a4a11f38d.../megtekintes

»


A KKV-knak január 21 fontos nap
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

Január 21-től újra lehet pályázni a GINOP Plusz 2.1.3-24 keretében KKV-k innovációs képességének támogatására!

Az a mikro-, kis- és középvállalkozás pályázhat, amely

rendelkezik legalább egy lezárt teljes üzleti évvel (az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele),

éves átlagos statisztikai állományi létszáma a támogatási kérelmek benyújtását megelőző lezárt, teljes, üzleti évben minimum 3 fő volt,

Magyarországon székhellyel rendelkező, kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaság.

Benyújtási időszak: 2025. január 21., 9:00 – 2025. február 04., 12:00

»


Adómentes a borravaló
Megjelent: 2025.01.27. | Kategória: Magyarország

diakmunkas.jpg

Adózási szempontból a borravaló adómentes bevétel, de csak bizonyos feltételekkel. Január 1-jétől azonban még kedvezőbbek lettek a borravaló adózási szabályai.

2025. január 1-től már nem csak akkor adómentes a borravaló, ha azt a felszolgáló a vendégtől közvetlenül kapja.

Adómentes lett az a borravaló is, amelyet a vendéglátó egység üzemeltetője oszt szét dolgozóinak. Ehhez azonban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kiderül, kinek, mikor és mekkora összeget juttatott borravalóként, vagyis minden olyan adatot fel kell tüntetnie a nyilvántartásban, amellyel a kifizetést igazolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.

Így tehát, ha a borravalót a vendég, a fogyasztó nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali átutalással fizeti, a dolgozó csak akkor kaphatja meg azt adómentesen, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet.

»


Ügyfélkapu+
Megjelent: 2025.01.16. | Kategória: Magyarország

Ezúton szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy 2025. január 16-tól mindenkinek kétlépcsős azonosítással kell majd belépnie oda, ahol eddig Ügyfélkapus belépést használt. Az Ügyfélkapu oldalt 2025. január 17-től az Ügyfélkapu+ oldal, illetve a DÁP alkalmazás váltja fel, ezekkel lesz lehetőség bejelentkezni az állami szolgáltatások oldalain.

Az Ügyfélkapu+ regisztrációról megküldött tájékoztató levél kiegészítése, hogy az eddig szükséges kódgeneráló alkalmazás használatán kívül lehetőség van e-mailben érkező kódos bejelentkezésre is.

Az e-mail-es kód opció igénylésének menete:

  1. Az ugyfelkapu.gov.hu oldalon be kell jelentkezni az Ügyfélkapu+ fiókba (felhasználónév és jelszó megadása kötelező, majd a megjelenő mezőbe be kell írni a korábban választott autentikációs szoftverben megjelenő/generált kódot)
  2. Az új lapon ki kell választani az Ügyfélkapu+ igénylés e-mailes kóddal opciót.
  3. A betöltődő új oldalon ismét szükséges a jelszó megadása, majd rá kell kattintani a Megerősítő kód küldése gombra. Ezt követően megjelenik egy újabb ablak, ahová az e-mailben érkező kódot kell megadni.
  4. A megadott e-mail fiókba érkeznie kell egy Ügyfélkapu+ igénylés – Megerősítő kód tárgyú levélnek. Ebből a levélből ki kell másolni az ott szereplő kódot.
  5. A kódot be kell másolni a 4. pontban említett felugró ablakba, majd meg kell nyomni a Megerősítés gombot.
  6. Az előző lépéssel befejeződött a folyamat, az e-mailes hitelesítés beállításáról ezt követően érkezni fog egy megerősítő levél Sikeres Ügyfélkapu+ igénylés tárggyal.

 

A sikeres igénylést követően a belépés menete a következő:

  1. Meg kell nyitnia annak az állami szolgáltatásnak az oldalát, ahová szeretne belépni.
  2. Ki kell választani az Ügyfélkapu+ e-mailes kóddal opciót.
  3. Az új lapon meg kell adni a felhasználónevet és jelszót, majd rá kell kattintani a Bejelentkezés gombra.
  4. A betöltődő új lapon látszódni fog a felhasználónév, illetve egy háromjegyű kód. Utóbbi a munkamenet-azonosító, ezzel semmi teendő nincsen.
  5. Az e-mail fiókot megnyitva kapni kell egy Ügyfélkapu+ hitelesítő kód tárgyú levelet, aminél szintén szerepel egy, a 4-es pontban említett munkamenet-azonosító, amennyiben ez ugyanaz, mint a 4-es pontban szereplő kód, úgy ki kell másolni a levélben található hatjegyű azonosítót.
  6. A választott állami szolgáltatás oldalára visszalépve a megfelelő mezőbe be kell másolni a hatjegyű azonosítót, majd rákattintani a Bejelentkezés gombra.
»


Mindent a kivitelezői felelősségbiztosításról
Megjelent: 2025.01.20. | Kategória: Magyarország

epitkezes.jpg

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében az építőipari kivitelező tevékenységeket végző vállalkozás az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott esetleges kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni 2025. január 15-től.

 

A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

 

Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi:

Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján:
41.20 - 43.99

TEÁOR'25 alapján:
41.00 - 43.99

 

Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján:
412001 - 439918

ÖVTJ'25 alapján:
410001 - 439906


A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat (ld. lejjebb) várhatóan 2025. január 10-től tudják a vállalkozások közvetlenül feltölteni a kamarai kivitelezői nyilvántartásba (KIVREG).

 

A KIVREG-be 2025.01.10-től feltöltendő dokumentumok:

  • biztosítási kötvény (biztosító megküldi a biztosított részére),
  • fedezetigazolás (biztosító megküldi a biztosított részére),
  • biztosítási ajánlat (biztosító megküldi a biztosított részére). Amennyiben az nem tartalmazza a vállalkozás árbevételét, akkor "árbevételnyilatkozat", amelyet a biztosított az ügylet során megküldött a biztosító felé.

 

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

  • kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
  • nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

 

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

 

A felelősségbiztosításnak

  1. 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
  2. 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
  3. 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
  4. 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
  5. 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

 

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Ezen szabály érinti a kivitelezői névjegyzék (kivitelezői regisztráció) adattartalmát, mivel a kivitelezői felelősségbiztosítások nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja végezni.

 

A MABISZ tájékoztatása szerint jelenleg az alábbi biztosítók rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:

Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Allianz Hungária Zrt.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe

Generali Biztosító Zrt.

Groupama Biztosító Zrt.

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

K&H Biztosító Zrt.

Signal Iduna Biztosító Zrt.

Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Uniqa Biztosító Zrt.

 

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK:

 

Kötelezett vagyok-e akkor is a felelősségbiztosítást kötni, ha KATA-s vállalkozó vagyok vagy ha a kivitelezői tevékenység nem főtevékenység?

Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi, azaz a tevékenységi kör a meghatározó.
Nem releváns az adózási forma, sem az, hogy fő- vagy melléktevékenységként van jegyezve a kivitelezői tevékenység.

Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján: 41.20 - 43.99
TEÁOR'25 alapján:41.00 - 43.99

Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján: 412001 - 439918
ÖVTJ'25 alapján: 410001 - 439906
 

Melyek a legfontosabb dátumok?

2025. január 10. -Várhatóan ettől a naptól tölthetők fel a dokumentumok (fentebb részletezve) a kivitelezői nyilvántartásba.

2025. január 15. - Kivitelezői felelősségbiztosítással kell rendelkeznie minden, a fenti tevékenységi köröket végző vállalkozásnak.

2025. január 23. - Eddig a napig van türelmi idő a dokumentumok (fentebb részletezve) feltöltésére. 

2025. január 24. - Felfüggesztésre kerülnek a kivitelezői nyilvántartásban azok a vállalkozások, amelyek nem töltötték fel a dokumentumokat (fentebb részletezve).  A felfüggesztéssel az MKIK megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását.

Ha a felfüggesztés időpontjától számított 6 hónapon belül pótolja a dokumentumok feltöltését a vállalkozás, akkor újra aktív státuszba állítja az MKIK a kivitelezői nyilvántartásban, és újra végezheti a vállalkozás a kivitelezői tevékenységet.

Jogforrás: 191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb)

 

Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de ténylegesen nem végez kivitelezést és szerepel a kivitelezői nyilvántartásban (azaz van ténylegesen végzett tevékenysége bejelentve)?

Ha a vállalkozás nem végez ténylegesen kivitelezői tevékenységet, akkor két lehetősége van:

  1. A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy nem végez aktuálisan (vagy belátható időn belül) ténylegesen kivitelezői tevékenységet, és így kérelmezi a regisztráció felfüggesztését.
  2. A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy egyáltalán nem folytat építőipari tevékenységet (sem aktuálisan, sem a jövőben) és kérelmezi a regisztráció törlését.

 

Felfüggesztéssel / törléssel / újraaktiválással kapcsolatos
NYILATKOZAT-MINTA letöltése >>

A cégszerűen aláírt és bélyegzővel ellátott nyilatkozat szkennelve a bmkik@bmkik.hu címre küldhető. 

A törlés/felfüggesztés/aktiválás tényéről írásos visszajelzést ad a kamara.

 

Ha a vállalkozás törli a kivitelezői tevékenysége(ke)t a tevékenységi köreiből (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), akkor automatikusan törlődik a kivitelezői nyilvántartásból?

Nem, ilyen irányú adatkapcsolat nincsen, kérelmezni kell a törlést a fentiek szerint.

 

Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de ténylegesen nem végez kivitelezést és NEM is szerepel a kivitelezői nyilvántartásban?

Mivel a vállalkozás nem végez kivitelezői tevékenységet ténylegesen, javasolt a cégkivonatból/egyéni vállalkozói nyilvántartásból is törölni a kivitelezői tevékenységeket. Az ilyen vállalkozás nem kötelezett sem az építőipari regisztráció elvégzésére, sem a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötésére.

 

Szünetel a vállalkozásom, ez esetben van teendőm?

Amennyiben a vállalkozás szünetel, akkor aktuálisan nincsen teendője, hiszen nem végez kivitelezői (és más) tevékenységeket. Akkor válik kötelezetté a felelősségbiztosítással rendelkezni, amikor ismét aktív lesz. A kivitelezői nyivántartásba a dokumentumok (fentebb részletezve) feltöltése is ekkor válik esedékessé.

 

Jelenleg is van kivitelezői felelősségbiztosítása a vállalkozásnak, az megfelelő-e?

A biztosítónál felülvizsgálat szükséges, hogy megfelel-e az új szabályoknak. 

 

Az alvállalkozóra a fővállalkozója köt felelősségbiztosítást. Ez megfelelő-e?

Igen, de szerepelnie kell rajta az alvállalkozónak, mint biztosítottnak és a dokumentumokat fel kell töltenie a kivitelezői nyilvántartásba.

 

Mi értendő a jogszabályban nevezett nettó jövedelem alatt?

Társas vállalkozásnál nettó árbevétel / egyéni vállalkozásnál nettó bevétel, azonban ez kizárólag tájékoztató információ, nem jogszabályi értelmezés! (a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja).

 

A fedezet meghatározása szempontjából a nettó jövedelem esetén csak a kivitelezői tevékenységből származó számít, vagy a vállalkozás teljes tevékenységéből származó nettó jövedelem?

A biztosítók ezzel kapcsolatban – más biztosítási termék gyakorlata alapján – az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. Ugyanakkor ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az jövedelem ellenőrzése. 

 

Az a vállalkozás, amely 2024-ben alakult, még nem fog tudni előző évi adatot szolgáltatni. Ez esetben mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?

Vélelmezhetően becsülni fogja a biztosító, de ez a közte és az ügyfél közötti megállapodás része.

 

Ha januárban még nem állnak rendelkezésre az előző évi mérlegadatok, akkor mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?

A biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, hogy ez esetben hogyan zajlik a felelősségbiztosítási kategóriába sorolás.

 

Mit fog ellenőrizni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)?

Az MKIK a biztosítási ajánlatban szereplő árbevételt (ennek hiányában a feltöltött árbevételnyilatkozaton szereplő árbevételt) és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.

 

Aki már korábban kötött a kivitelezői tevékenységére felelősségbiztosítást, és az évforduló január közepére vagy közel esik ahhoz, előfordulhat, hogy még nem fog rendelkezni az új kötvénnyel a feltöltés határidejéig. Ebből adódóan nem tudja azt feltölteni a kivitelezői nyilvántartásba. Mi történik ez esetben?

Javasolt megoldás a meglévő, hatályos felelősségbiztosítás feltöltése 2025. január 10-én, majd pedig frissíteni, amikor rendelkezésre áll az új. (a biztosító a megszűnésről értesíteni fogja a nyilvántartást vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK). Amennyiben január 23-ig nem kerülnek feltöltésre a szükséges dokumentumok (fentebb részletezve), az MKIK felfüggeszti a vállalkozást a nyilvántartásban. Amint pótolja a vállalkozás a dokumentumok feltöltését, az MKIK aktiválja a vállalkozást a nyilvántartásban.

 

Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt (projektalapú felelősségbiztosítás), annak minden egyes megbízáshoz tartozó dokumentumait (fentebb részletezve) aktuálisan fel kell tölteni a kivitelezői nyilvántartásba?

Igen.

 

Van-e teendője a végelszámolás alatti társas vállalkozásnak?

Nincsen, ha nem zárul le a végelszámolási eljárás 2025. január 23-ig, akkor az MKIK megtiltja a kivitelező tevékenységet. (értelemszerű, hiszen már nem végez tevékenységet a vállalkozás).

 

Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?

Ha nem tölt fel kötelező felelősségbiztosítási dokumentumokat az MKIK
191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb) szerint:
c) * megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.

 

A rendelkezési nyilvántartásba lesz-e lehetőség arra, hogy a kamarai ügyintézéshez is rögzítsen a vállalkozás meghatalmazásokat?

Sajnos nem. Az építőipart szabályozó jogszabályok egyértelműek abból a szempontból, hogy a vállalkozónak nyilatkoznia kell adott ügyekben és ezt meghatalmazott nem teheti meg. Forrás: 191/2009. 35.§. (1)
 

Mi a teendő, ha egyfős társas vállalkozásnak van bejegyzett kivitelezői tevékenysége, de a cégvezető GYES-en/CSED-en stb. van és nem végez ténylegesen kivitelezést?

A társas (vagy egyéni) vállalkozás csak akkor kötelezett felelősségbiztosítást kötni, ha tényleges kivitelezést végez. Egy teendője van a vállalkozásnak: mivel adott esetben nem történik tényleges kivitelezés, kérvényezi egy írott nyilatkozatban a székhely szerint illetékes vármegyei kamaránál a kivitelezői nyilvántartásban a felfüggesztését. Amikor ismét kivitelezést kíván végezni, akkor az első napon jelzi ezt a a székhely szerint illetékes vármegyei kamarának, amely ismét aktív státuszba állítja a kivitelezői nyilvántartásban.

Miért kell és mire szolgál a felelősségbiztosítás?

A Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”.

A Korm. rendelet 21/C. §  (1)-(2) bekezdése szerint „a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli”.

Az eddig a hatósági nyilvántartásba nem regisztrált vállalkozás a Korm. rendelet 21/F. § (1) bekezdése szerint „a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll”.

A Korm. rendelet 46. (5) bekezdése szerint „21/B–21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie”, vagyis ettől az időponttól kezdve a feltételrendszer része a felelősségbiztosítás megléte.

 

Kinek kell kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?

Minden vállalkozó kivitelezőnek, aki ténylegesen építőipari kivitelező tevékenységet folytat.

A Méptv. 69. § (3) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő”.

A vállalkozó kivitelezői definíciója a Méptv. 16. §-ban a 133. pontjában került rögzítésre az alábbiakban: 

„Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet”.

Mi az építőipari kivitelező tevékenység?

A Méptv. 16. §-nak 37. pontja határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát ekként „az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”.

Ugyancsak a 16. §-ban, a 21. pontjában található az építési beruházás fogalmának meghatározása, mely szerint „építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása a fenti tevékenységi köröket foglalja magában.

A nyilvántartás azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek építőipari kivitelezési tevékenységet folytatnak.

Van mentesség?

A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kivitelezői tevékenység egyetlen kivétele tekintetében, amikor a 69. § (4) bekezdésében rögzíti, hogy „aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó részére végezhet”.

Szünetel az e.v. kell-e biztosítást kötnie?

Most nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való vissza aktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik majd meg.

Nem végez a vállalkozás kivitelezést, mi a teendő?

Ebben az esetben két lehetőség van.

  1. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy jelenleg nem végez építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját függesszük fel.
  2. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy nem folytat építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját töröljük.

Jelenleg is van a vállalkozásnak kivitelezői felelősségbiztosítása, az jó?

Felül kell vizsgálni, hogy megfelel-e az új szabályoknak. Ezt a biztosító tudja megállapítani.

A fővállalkozói a biztosítást, az megfelelő?

Igen, de szerepelnie kell rajta a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.

21/B. § *  (1) … A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Mit ellenőriz a kamara?

A kamara az árbevétel nyilatkozaton vagy biztosítási ajánlatban megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.

Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?

A Korm. rendelet 21/G. § (2)-(3) bekezdése szerint „az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt”. A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének a) alpontja szerint „az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha

  1. aa) a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti”.

A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének c) alpontja szerint az MKIK „megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

  1. ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
  2. cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget”.

Mit jelent a nettó jövedelem?

Társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel). Ez tájékoztató információ, illetve a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja, de semmiképpen nem jogszabály értelmezés.

A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?

A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a kamarát – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK a nyilvántartást vezeti. A Kamarák (szakmai kamarák is) ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése.

Idén alakult a vállalkozás, nincs előző évi árbevétele, mit ír a nyilatkozatba?

Feltehetően becsülni fogja, de ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része.

Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?

Igen.

Az árbevétel nyilatkozatot vagy biztosítási ajánlatot is fel kell majd tölteni a KIVREG-be?

Igen, de ez a publikus felületen nem jelenik meg.

 További információ a választható biztosítókról és a felelősségbiztosításról:

https://mkik.hu/kotelezo-kivitelezoi-felelossegbiztositasrol

A tartalom folyamatosan frissül...

»


Vozár Márton Békéscsabai Életműdíjat vehet át
Megjelent: 2024.12.20. | Kategória: Magyarország


Vozár Mártonnak ítélte oda a közgyűlés a Békéscsabai Életműdíjat - adta hírül Szarvas Péter polgármester a Facebook oldalán. Kamaránk alelnöke vendéglátó és oktatási szakember. Öt évtizedes vendéglátós pályafutásával nemcsak Békéscsaba, de a vármegye, a magyar vendéglátás hírnevét is öregbítette. »


A minimálbér 290. 880 Ft, de állatkerti belépő is adható
Megjelent: 2024.12.20. | Kategória: Magyarország

KSH_logo.png

Megjelent a 394/2024. (XII.12.) Kormányrendelet, amely tartalmazza a 2025-ös minimálbér értékét.

Ennek alapján 2025. január 1-től az alábbiak lépnek életbe:

  •  Minimálbér havibér alkalmazása esetén: 290.800 Ft
  •  Garantált bérminimum: 348.800 Ft
  • A rendelet továbbá változásokat vezet be bizonyos juttatások adómentességére vonatkozóan, amelyek szintén 2025. január 1-től lesznek érvényesek:
  • Sportrendezvényre szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen.
  • Kulturális szolgáltatásra szóló belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen.
  • Állatkerti belépő: maximum 290.800 Ft/év értékig adható adómentesen.
  • Csekély értékű ajándék: maximum 3x29.080 Ft értékben adható egy évben egyes meghatározott juttatásként.
  • Távmunka költségtérítés: havonta maximum 29.080 Ft értékben adható adómentesen.
  • Rendezvényen átadott ajándéktárgy: maximum 72.700 Ft értékben adható egyes meghatározott juttatásként.
»


Jön az új statisztikai osztályozás a TEÁOR’25 és az ÖVTJ’25 – határidők és tennivalók
Megjelent: 2024.12.20. | Kategória: Magyarország

KSH_logo.png

A Magyar Közlöny 2024. évi 119. szám-ban megjelentek a tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerének (TEÁOR) 2025. január 1-i hatályú módosításával kapcsolatos változások, mely a  társas vállalkozók mellett az egyéni vállalkozókat is jelentősen érintik.

 

A változás hátterében az Európai Bizottság vonatkozó rendeletében lévő osztályozás új (NACE Rev. 2.1) osztályozásra való átállása áll, amelynek magyar nyelvű megfelelője a TEÁOR’25. A módosítás a társas vállalkozók mellett az egyéni vállalkozókat is érinti, mivel a TEÁOR-ból történik az ÖVTJ-struktúra kialakítása, azaz így módosulnak az önálló vállalkozók tevékenységi jegyzékében (ÖVTJ) felsorolt kódok is.

Fontos, hogy 2025. január 1-től már csak TEÁOR’25 és ÖVTJ’25 besorolás szerinti tevékenységek vehetők fel.

A változással járó legfontosabb tennivalók:

2025. január 31-ig

    a NAV automatikusan módosítja a társas és az egyéni vállalkozók fő- és melléktevékenységeit az új TEÁOR’25 és ÖVTJ’25 osztályozásnak megfelelően.

    a NAV a társas vállalkozások esetében intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt, de csak akkor, ha azok a TEÁOR ’08-’25 fordítókulcs alapján átfordíthatóak. Amennyiben ez nem lehetséges – azért, mert az új besorolás szerint nem létezik a korábbi rendszer szerinti alábontás, vagy az további alcsoportokra oszlik – akkor a cégnek változásbejegyzést kell kezdeményezni (lásd alább).

 

2025. július 1-ig

    a társas és egyéni vállalkozók a NAV-nál módosíthatják az adóhatóság által átvezetett főtevékenység kódot, amennyiben az nem felel meg az akaratuknak.

    a társas és egyéni vállalkozóknak módosítani kell valamennyi tevékenység TEÁOR/ÖVTJ-kódját, amelyek automatikusan nem sorolhatók át, vagy ha az addigi besorolás alcsoportokra oszlik.

Változásbejelentés társas vállalkozásoknak:

Legkésőbb 2025. július 1-jét követő első változásbejegyzéskor a cégek kötelesek benyújtani a létesítő okiratuk rendeletnek megfelelő módosítását a cégbíróságnak.

Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

TEÁOR ’08 – ’25 fordítókulcs és további információk >>

Változásbejelentés egyéni vállalkozásoknak:

Bármilyen, a vállalkozás adataiban történt változásbejelentés a NAV ügyfélszolgálatain személyesen, vagy az ügyfélkapun (2025. január 15-től Ügyfélkapu+/DÁP) keresztül online lehetséges térítésmentesen.

ÖVTJ’24 – ÖVTJ’25 fordítókulcs és további információk >>

Amennyiben a vállalkozás nem módosítja a tevékenységkódjait 2025. július 1-ig, akkor hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait. Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’24-ben kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, akkor a szervezet a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal törli a nyilvántartásból.

A Központi Statisztikai hivatal tájékoztatása szerint az ÖVTJ’25 kódok tartalmi meghatározásai előreláthatólag 2026 első negyedévében készülnek el. A változásokkal kapcsolatos legfontosabb információkat a Központi Statisztikai Hivatal oldalán. >>

Kérjük, hogy a Kamarai Vállalkozói Információs Rendszerben (KAVIR) szereplő információknál ellenőrizze, hogy a rendszer milyen időpontig tartalmazza a hatályos adatokat.

»


A Magyar Közlöny 125. számában az alábbi turisztikai tárgyú jogszabályok jelentek meg:
Megjelent: 2024.12.20. | Kategória: Magyarország

384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet – a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról – kimondja:

    Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a) a kártyabirtokos számára kizárólag az  (1)  bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a  fizetési megbízások megtételére.”

    Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól – többek között kimondja:

    (3) A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke – a  (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka. (4)

    A (3) bekezdéstől eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka.

    Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba

1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozat kimondja:

    A Kormány az aktív életmód ösztönzése érdekében, valamint a belföldi aktív- és ökoturizmus megnövekedett igényei alapján, hazánk természeti értékeinek környezetbarát, fenntartható módon történő bemutatása, továbbá az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések és attrakciók eredményes megvalósítása érdekében:

        egyetért az aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló szemléletformáló kampányokat, programokat és ezen célokhoz, valamint az aktív- és ökoturizmus területéhez kapcsolódó beruházásokat, fejlesztéseket magában foglaló Aktív Magyarország Program (a továbbiakban: Program) megvalósításával;

        felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a  Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a Program megvalósításával összefüggő feladatok finanszírozása érdekében a 2025. évben 10 000 000 000 forint többletforrás rendelkezésre állásáról a következő bontásban, a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet a) Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatokat, programokat, beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 8 500 000 000 forint, b) Kerékpárutak fenntartását, üzemeltetését finanszírozó előirányzat javára 1 500 000 000 forint összegben.

»


Teljessé vált a Demján Sándor Program támogatási palettája
Megjelent: 2024.12.20. | Kategória: Magyarország

demjan.jpg

Az Új Gazdasági Akcióterv részeként meghirdetésre kerültek a kkv-k fejlesztését célzó Demján Sándor Program hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatási termékei. A program keretében a Kormány 2025-ben összesen 1410 milliárd forint megmozgatásával segíti a hazai vállalkozások fejlesztéseit, elősegítve a versenyképességük növelését és méretugrásukat. A kis- és középvállalkozók exporttevékenységét támogató hitel- és kifektetést támogató tőkeprogram elemeinek meghirdetésével teljessé vált a 21+1 pontos Új Gazdasági Akcióterv részeként megvalósuló kkv-kat célzó Demján Sándor Program 8+1 pontos termékpalettája.

5 helyett 3,5%

A vállalkozások 2024. novembere óta már a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékos kamat mellett igényelhetik a Széchenyi Kártya Program beruházási hitel elemeit, amelyhez a Garantiqa az első évben kezességvállalási díjat sem számít fel. Ezzel a vállalkozások finanszírozási költségei negyedével csökkenhetnek. Az uniós programok egy része is rendelkezésre áll a cégek beruházásainak támogatására, az egész ország területén elérhető 0%-os hitel is ezt a célt szolgálja. Az elmúlt egy hét bejelentéseit követően, a program főbb elemei és az általuk kínált lehetőségek ismeretében, a hazai kkv-k elkezdhették a felkészülést és az előregisztrációt az alábbi programokra:

  • a Demján Sándor Tőkeprogram keretében a gyors növekedést tervező vállalkozások a piaci tőkebefektetések minimális hozamelvárásának felén, csak évi 5 százalékos kamaton juthatnak 6 éves időtartamra 100-200 millió forintos fejlesztési forráshoz
  • az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban a cégek 5-200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fejlesztéseikhez és eszközbeszerzéseikhez abban az esetben, ha a beruházás költségeinek legalább 50 százalékát saját forrásból (vagy hitelből) maguk biztosítják
  • a „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” programkeretében a mikro- és kisvállalkozások 2 éves időtartamban min. 400 ezer, max. 1,5 millió forintos összegben kaphatnak támogatást digitális jelenlétük erősítésére - weboldal, közösségi média oldal vagy webáruház létrehozására, működtetésére.
  • az EXIM Magyarország exportáló vállalkozásoknak és beszállítóiknak kínált hiteltermékei (Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel, Exportélénkítő Beruházási Hitel és Exportélénkítő Lízing) forintalapon vagy devizában kedvező kamatozás mellett segítik a hazai vállalkozások exportjának felfutását.
  • a Kifektetési Tőkeprogram és az ezt akár kiegészítő EXIM Kifektetési Hitel a külföldi üzleti lehetőségek (cégfelvásárlást, új piacra lépés) gyors kiaknázását teszi lehetővé.

A fenti programokra a vállalkozások a következő év elején tudnak majd jelentkezni, a feltételek előzetes meghirdetésével azt biztosítják a programot bonyolító szervezetek (Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Tőkeholding, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, Neumann Technológiai Platform, EXIM Magyarország), hogy a vállalkozásoknak kellő ideje legyen a feltételek megismerésére és a szükséges dokumentumok beszerzésére - írja  a Nemzetgazdasági Minisztérium.

»