Ezúton szeretném felhívni a figyelmed arra, hogy 2025. január 16-tól mindenkinek kétlépcsős azonosítással kell majd belépnie oda, ahol eddig Ügyfélkapus belépést használt. Az Ügyfélkapu oldalt 2025. január 17-től az Ügyfélkapu+ oldal, illetve a DÁP alkalmazás váltja fel, ezekkel lesz lehetőség bejelentkezni az állami szolgáltatások oldalain.

Az Ügyfélkapu+ regisztrációról megküldött tájékoztató levél kiegészítése, hogy az eddig szükséges kódgeneráló alkalmazás használatán kívül lehetőség van e-mailben érkező kódos bejelentkezésre is.

Az e-mail-es kód opció igénylésének menete:

1. Az ugyfelkapu.gov.hu oldalon be kell jelentkezni az Ügyfélkapu+ fiókba (felhasználónév és jelszó megadása kötelező, majd a megjelenő mezőbe be kell írni a korábban választott autentikációs szoftverben megjelenő/generált kódot)
2. Az új lapon ki kell választani az Ügyfélkapu+ igénylés e-mailes kóddal opciót.
3. A betöltődő új oldalon ismét szükséges a jelszó megadása, majd rá kell kattintani a Megerősítő kód küldése gombra. Ezt követően megjelenik egy újabb ablak, ahová az e-mailben érkező kódot kell megadni.
4. A megadott e-mail fiókba érkeznie kell egy Ügyfélkapu+ igénylés – Megerősítő kód tárgyú levélnek. Ebből a levélből ki kell másolni az ott szereplő kódot.
5. A kódot be kell másolni a 4. pontban említett felugró ablakba, majd meg kell nyomni a Megerősítés gombot.
6. Az előző lépéssel befejeződött a folyamat, az e-mailes hitelesítés beállításáról ezt követően érkezni fog egy megerősítő levél Sikeres Ügyfélkapu+ igénylés tárggyal.

A sikeres igénylést követően a belépés menete a következő:

1. Meg kell nyitnia annak az állami szolgáltatásnak az oldalát, ahová szeretne belépni.
2. Ki kell választani az Ügyfélkapu+ e-mailes kóddal opciót.
3. Az új lapon meg kell adni a felhasználónevet és jelszót, majd rá kell kattintani a Bejelentkezés gombra.
4. A betöltődő új lapon látszódni fog a felhasználónév, illetve egy háromjegyű kód. Utóbbi a munkamenet-azonosító, ezzel semmi teendő nincsen.
5. Az e-mail fiókot megnyitva kapni kell egy Ügyfélkapu+ hitelesítő kód tárgyú levelet, aminél szintén szerepel egy, a 4-es pontban említett munkamenet-azonosító, amennyiben ez ugyanaz, mint a 4-es pontban szereplő kód, úgy ki kell másolni a levélben található hatjegyű azonosítót.
6. A választott állami szolgáltatás oldalára visszalépve a megfelelő mezőbe be kell másolni a hatjegyű azonosítót, majd rákattintani a Bejelentkezés gombra.

A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében az építőipari kivitelező tevékenységeket végző vállalkozás az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott esetleges kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezni 2025. január 15-től.

A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie, azzal, hogy 2025. január 15-e után is fenn kell tartani azt a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet 6/A. § (1) bekezdése szerinti felelősségbiztosítást, amely olyan építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozik, amelyre az e rendelet szerinti felelősségbiztosítás nem nyújt fedezetet.

Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi:

Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján:
41.20 - 43.99

TEÁOR'25 alapján:
41.00 - 43.99

Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján:
412001 - 439918

ÖVTJ'25 alapján:
410001 - 439906

A kivitelezői felelősségbiztosításhoz kapcsolódó dokumentumokat (ld. lejjebb) várhatóan 2025. január 10-től tudják a vállalkozások közvetlenül feltölteni a kamarai kivitelezői nyilvántartásba (KIVREG).

A KIVREG-be 2025.01.10-től feltöltendő dokumentumok:

• biztosítási kötvény (biztosító megküldi a biztosított részére),
• fedezetigazolás (biztosító megküldi a biztosított részére),
• biztosítási ajánlat (biztosító megküldi a biztosított részére). Amennyiben az nem tartalmazza a vállalkozás árbevételét, akkor "árbevételnyilatkozat", amelyet a biztosított az ügylet során megküldött a biztosító felé.

A felelősségbiztosítás-kötési kötelezettség

• kiterjed a határon átnyúló szolgáltatást végző, szabad szolgáltatás jogával rendelkező szolgáltatókra is,
• nem terjed ki az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami beruházások biztosítására.

A felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik.

A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli.

A felelősségbiztosításnak

1. 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelemig biztosítási eseményenként legalább 20 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen legalább 40 millió forintig,
2. 100 millió forintot meghaladó, de 500 millió forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 50 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 100 millió forintig,
3. 500 millió forintot meghaladó, de 2 milliárd forintot meg nem haladó éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 100 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 200 millió forintig,
4. 2 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó összegű éves nettó jövedelem között biztosítási eseményenként legalább 150 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 300 millió forintig,
5. 10 milliárd forint feletti éves nettó jövedelem esetén biztosítási eseményenként legalább 200 millió forintig és határozatlan tartamú felelősségbiztosítás esetében évente, egy adott időszakra kötött felelősségbiztosítás esetében a biztosítás tartamára együttesen 400 millió forintig

kell fedezetet biztosítania.

Az éves nettó jövedelem alatt a felelősségbiztosítás megkötését vagy a biztosítási évfordulót megelőző naptári év nettó jövedelmét kell érteni, amelyből le kell vonni az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény hatálya alá tartozó állami építési beruházással összefüggésben végzett építőipari kivitelezési tevékenységből származó nettó jövedelmét.

A vállalkozó kivitelező a biztosítási évfordulóval kezdeményezi a biztosítónál a felelősségbiztosítási szerződés módosítását, ha az előző évi éves nettó jövedelme alapján a biztosítási összeget emelni vagy csökkenteni kell.

A felelősségbiztosításnak a felelősségbiztosítási szerződés hatálya alatt okozott, a biztosító részére bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra kell fedezetet nyújtania.

Ezen szabály érinti a kivitelezői névjegyzék (kivitelezői regisztráció) adattartalmát, mivel a kivitelezői felelősségbiztosítások nyilvántartását a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fogja végezni.

A MABISZ tájékoztatása szerint jelenleg az alábbi biztosítók rendelkeznek kivitelezői felelősségbiztosítási termékkel:

Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Allianz Hungária Zrt.

CIG Pannónia Első Magyar Általános Biztosító Zrt.

Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe

Generali Biztosító Zrt.

Groupama Biztosító Zrt.

KÖBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

K&H Biztosító Zrt.

Signal Iduna Biztosító Zrt.

Union Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Uniqa Biztosító Zrt.

GYAKRAN ISMÉTELT KÉRDÉSEK:

Kötelezett vagyok-e akkor is a felelősségbiztosítást kötni, ha KATA-s vállalkozó vagyok vagy ha a kivitelezői tevékenység nem főtevékenység?

Az új szabályozás minden vállalkozást érint, aki az alábbi tevékenységi körök valamelyikét végzi, azaz a tevékenységi kör a meghatározó.
Nem releváns az adózási forma, sem az, hogy fő- vagy melléktevékenységként van jegyezve a kivitelezői tevékenység.

Társas vállalkozások esetén:
TEÁOR'08 alapján: 41.20 - 43.99
TEÁOR'25 alapján:41.00 - 43.99

Egyéni vállalkozók esetén:
ÖVTJ'24 alapján: 412001 - 439918
ÖVTJ'25 alapján: 410001 - 439906
 

Melyek a legfontosabb dátumok?

Ha a felfüggesztés időpontjától számított 6 hónapon belül pótolja a dokumentumok feltöltését a vállalkozás, akkor újra aktív státuszba állítja az MKIK a kivitelezői nyilvántartásban, és újra végezheti a vállalkozás a kivitelezői tevékenységet.

Jogforrás: 191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb)

Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de ténylegesen nem végez kivitelezést és szerepel a kivitelezői nyilvántartásban (azaz van ténylegesen végzett tevékenysége bejelentve)?

Ha a vállalkozás nem végez ténylegesen kivitelezői tevékenységet, akkor két lehetősége van:

1. A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy nem végez aktuálisan (vagy belátható időn belül) ténylegesen kivitelezői tevékenységet, és így kérelmezi a regisztráció felfüggesztését.
2. A vállalkozás írásos nyilatkozatban közli a vármegyei kamarával, hogy egyáltalán nem folytat építőipari tevékenységet (sem aktuálisan, sem a jövőben) és kérelmezi a regisztráció törlését.

Felfüggesztéssel / törléssel / újraaktiválással kapcsolatos
NYILATKOZAT-MINTA letöltése >>

A cégszerűen aláírt és bélyegzővel ellátott nyilatkozat szkennelve a bmkik@bmkik.hu címre küldhető. 

A törlés/felfüggesztés/aktiválás tényéről írásos visszajelzést ad a kamara.

Ha a vállalkozás törli a kivitelezői tevékenysége(ke)t a tevékenységi köreiből (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), akkor automatikusan törlődik a kivitelezői nyilvántartásból?

Nem, ilyen irányú adatkapcsolat nincsen, kérelmezni kell a törlést a fentiek szerint.

Mi a helyzet, amennyiben a vállalkozásnak vannak bejegyzett építőipari tevékenységei (cégkivonatban/ egyéni vállalkozói nyilvántartásban), de ténylegesen nem végez kivitelezést és NEM is szerepel a kivitelezői nyilvántartásban?

Mivel a vállalkozás nem végez kivitelezői tevékenységet ténylegesen, javasolt a cégkivonatból/egyéni vállalkozói nyilvántartásból is törölni a kivitelezői tevékenységeket. Az ilyen vállalkozás nem kötelezett sem az építőipari regisztráció elvégzésére, sem a kivitelezői felelősségbiztosítás megkötésére.

Szünetel a vállalkozásom, ez esetben van teendőm?

Amennyiben a vállalkozás szünetel, akkor aktuálisan nincsen teendője, hiszen nem végez kivitelezői (és más) tevékenységeket. Akkor válik kötelezetté a felelősségbiztosítással rendelkezni, amikor ismét aktív lesz. A kivitelezői nyivántartásba a dokumentumok (fentebb részletezve) feltöltése is ekkor válik esedékessé.

Jelenleg is van kivitelezői felelősségbiztosítása a vállalkozásnak, az megfelelő-e?

A biztosítónál felülvizsgálat szükséges, hogy megfelel-e az új szabályoknak. 

Az alvállalkozóra a fővállalkozója köt felelősségbiztosítást. Ez megfelelő-e?

Igen, de szerepelnie kell rajta az alvállalkozónak, mint biztosítottnak és a dokumentumokat fel kell töltenie a kivitelezői nyilvántartásba.

Mi értendő a jogszabályban nevezett nettó jövedelem alatt?

Társas vállalkozásnál nettó árbevétel / egyéni vállalkozásnál nettó bevétel, azonban ez kizárólag tájékoztató információ, nem jogszabályi értelmezés! (a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja).

A fedezet meghatározása szempontjából a nettó jövedelem esetén csak a kivitelezői tevékenységből származó számít, vagy a vállalkozás teljes tevékenységéből származó nettó jövedelem?

A biztosítók ezzel kapcsolatban – más biztosítási termék gyakorlata alapján – az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. Ugyanakkor ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az jövedelem ellenőrzése. 

Az a vállalkozás, amely 2024-ben alakult, még nem fog tudni előző évi adatot szolgáltatni. Ez esetben mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?

Vélelmezhetően becsülni fogja a biztosító, de ez a közte és az ügyfél közötti megállapodás része.

Ha januárban még nem állnak rendelkezésre az előző évi mérlegadatok, akkor mi alapján kerül eldöntésre, hogy melyik felelősségbiztosítási kategóriába kerül?

A biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, hogy ez esetben hogyan zajlik a felelősségbiztosítási kategóriába sorolás.

Mit fog ellenőrizni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)?

Az MKIK a biztosítási ajánlatban szereplő árbevételt (ennek hiányában a feltöltött árbevételnyilatkozaton szereplő árbevételt) és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.

Aki már korábban kötött a kivitelezői tevékenységére felelősségbiztosítást, és az évforduló január közepére vagy közel esik ahhoz, előfordulhat, hogy még nem fog rendelkezni az új kötvénnyel a feltöltés határidejéig. Ebből adódóan nem tudja azt feltölteni a kivitelezői nyilvántartásba. Mi történik ez esetben?

Javasolt megoldás a meglévő, hatályos felelősségbiztosítás feltöltése 2025. január 10-én, majd pedig frissíteni, amikor rendelkezésre áll az új. (a biztosító a megszűnésről értesíteni fogja a nyilvántartást vezető Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát (MKIK). Amennyiben január 23-ig nem kerülnek feltöltésre a szükséges dokumentumok (fentebb részletezve), az MKIK felfüggeszti a vállalkozást a nyilvántartásban. Amint pótolja a vállalkozás a dokumentumok feltöltését, az MKIK aktiválja a vállalkozást a nyilvántartásban.

Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt (projektalapú felelősségbiztosítás), annak minden egyes megbízáshoz tartozó dokumentumait (fentebb részletezve) aktuálisan fel kell tölteni a kivitelezői nyilvántartásba?

Igen.

Van-e teendője a végelszámolás alatti társas vállalkozásnak?

Nincsen, ha nem zárul le a végelszámolási eljárás 2025. január 23-ig, akkor az MKIK megtiltja a kivitelező tevékenységet. (értelemszerű, hiszen már nem végez tevékenységet a vállalkozás).

Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?

Ha nem tölt fel kötelező felelősségbiztosítási dokumentumokat az MKIK
191/2009. 37.§ (1) c) ca) és cb) szerint:
c) * megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását
ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget.

A rendelkezési nyilvántartásba lesz-e lehetőség arra, hogy a kamarai ügyintézéshez is rögzítsen a vállalkozás meghatalmazásokat?

Sajnos nem. Az építőipart szabályozó jogszabályok egyértelműek abból a szempontból, hogy a vállalkozónak nyilatkoznia kell adott ügyekben és ezt meghatalmazott nem teheti meg. Forrás: 191/2009. 35.§. (1)
 

Mi a teendő, ha egyfős társas vállalkozásnak van bejegyzett kivitelezői tevékenysége, de a cégvezető GYES-en/CSED-en stb. van és nem végez ténylegesen kivitelezést?

A társas (vagy egyéni) vállalkozás csak akkor kötelezett felelősségbiztosítást kötni, ha tényleges kivitelezést végez. Egy teendője van a vállalkozásnak: mivel adott esetben nem történik tényleges kivitelezés, kérvényezi egy írott nyilatkozatban a székhely szerint illetékes vármegyei kamaránál a kivitelezői nyilvántartásban a felfüggesztését. Amikor ismét kivitelezést kíván végezni, akkor az első napon jelzi ezt a a székhely szerint illetékes vármegyei kamarának, amely ismét aktív státuszba állítja a kivitelezői nyilvántartásban.

Miért kell és mire szolgál a felelősségbiztosítás?

A Korm. rendelet 21/B. § (1) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelező az általa vállalt építőipari kivitelezési tevékenység körében okozott kár megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni”.

A Korm. rendelet 21/C. §  (1)-(2) bekezdése szerint „a felelősségbiztosításnak fedezetet kell nyújtania az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó szakmai előírások, szabályok és a kivitelezési szerződésben foglalt rendelkezések megszegésével összefüggésben okozott olyan – személyi sérüléses és dologi – károkra, valamint e károkkal összefüggésben bekövetkezett személyi sérüléses nem vagyoni sérelmekre tekintettel felmerülő sérelemdíjakra, mely károk megtérítéséért a vállalkozó kivitelező jogszabály szerint kártérítési felelősséggel tartozik, a sérelemdíjak tekintetében fizetési kötelezettséggel tartozik. A felelősségbiztosításnak ki kell terjednie a biztosított vállalkozó kivitelezővel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, valamint az építőipari kivitelezői tevékenység és szolgáltatás teljesítése érdekében igénybe vett alvállalkozók tevékenységéből eredő olyan károkra, amelyekért a biztosított vállalkozó kivitelezőt kártérítési felelősség terheli”.

Az eddig a hatósági nyilvántartásba nem regisztrált vállalkozás a Korm. rendelet 21/F. § (1) bekezdése szerint „a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg benyújtja a biztosító által kiadott, 30 napnál nem régebbi fedezetigazolást arról, hogy a biztosítási díjjal fedezett időszak végéig – az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatban ezen időszakban okozott károkra – a felelősségbiztosítási fedezet fennáll”.

A Korm. rendelet 46. (5) bekezdése szerint „21/B–21/G. §-ában foglalt kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással a vállalkozó kivitelezőnek 2025. január 15-től kell rendelkeznie”, vagyis ettől az időponttól kezdve a feltételrendszer része a felelősségbiztosítás megléte.

Kinek kell kivitelezői felelősségbiztosítást kötni?

Minden vállalkozó kivitelezőnek, aki ténylegesen építőipari kivitelező tevékenységet folytat.

A Méptv. 69. § (3) bekezdése szerint „a vállalkozó kivitelezői tevékenység folytatásához kormányrendelet felelősségbiztosítást ír elő, továbbá referenciát vagy a vállalkozó kivitelező teljesítésre való alkalmasságát igazoló minősítést írhat elő”.

A vállalkozó kivitelezői definíciója a Méptv. 16. §-ban a 133. pontjában került rögzítésre az alábbiakban: 

„Vállalkozó kivitelező: az az építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként végző vállalkozó, amely, vagy aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye és szerződés szerinti pozíciója alapján fővállalkozó kivitelező, megrendelő vállalkozó kivitelező vagy alvállalkozó kivitelező lehet”.

Mi az építőipari kivitelező tevékenység?

A Méptv. 16. §-nak 37. pontja határozza meg az építőipari kivitelezési tevékenység fogalmát ekként „az építési beruházás megvalósítása keretében végzett építési tevékenységek összessége”.

Ugyancsak a 16. §-ban, a 21. pontjában található az építési beruházás fogalmának meghatározása, mely szerint „építmény, építményrész, épületegyüttes, tájépítészeti alkotás, zöldinfrastruktúra beruházás építési tevékenység útján történő megvalósításával, felújításával, átalakításával, bővítésével, helyreállításával, újjáépítésével, korszerűsítésével, karbantartásával, lebontásával vagy a kapcsolódó építésgazdasági tevékenységgel összefüggésben végzett jogi, gazdasági, műszaki, építészeti és építésüggyel összefüggő tevékenységek összessége”.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által vezetett építőipari kivitelezési tevékenységet folytatók elektronikus regisztrációjának hatósági nyilvántartása a fenti tevékenységi köröket foglalja magában.

A nyilvántartás azon vállalkozásokat tartalmazza, amelyek építőipari kivitelezési tevékenységet folytatnak.

Van mentesség?

A jogszabály egyértelműen fogalmaz a kivitelezői tevékenység egyetlen kivétele tekintetében, amikor a 69. § (4) bekezdésében rögzíti, hogy „aki vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott építőipari kivitelezési tevékenységet csak az ott meghatározott feltételekkel, saját vagy hozzátartozó részére végezhet”.

Szünetel az e.v. kell-e biztosítást kötnie?

Most nem, de ha ismét aktív lesz, a KIVREG-ben való vissza aktiválás csak a KKFB dokumentumok felöltése után történik majd meg.

Nem végez a vállalkozás kivitelezést, mi a teendő?

Ebben az esetben két lehetőség van.

1. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy jelenleg nem végez építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját függesszük fel.
2. A vállalkozás nyilatkozza le, hogy nem folytat építőipari tevékenységet és kérje, hogy a regisztrációját töröljük.

Jelenleg is van a vállalkozásnak kivitelezői felelősségbiztosítása, az jó?

Felül kell vizsgálni, hogy megfelel-e az új szabályoknak. Ezt a biztosító tudja megállapítani.

A fővállalkozói a biztosítást, az megfelelő?

Igen, de szerepelnie kell rajta a vállalkozónak, mint biztosított és a dokumentumokat fel kell töltenie a KIVREG-be.

21/B. § *  (1) … A felelősségbiztosítási szerződés a vállalkozó kivitelező javára – szerződőként – más személy is megkötheti, ebben az esetben a felelősségbiztosítási szerződés biztosítottjaként a vállalkozó kivitelezőt kell nevesíteni.

Mit ellenőriz a kamara?

A kamara az árbevétel nyilatkozaton vagy biztosítási ajánlatban megadott bevételt és az ahhoz tartozó fedezet mértékét fogja ellenőrizni.

Milyen szankcióra számíthat a vállalkozó?

A Korm. rendelet 21/G. § (2)-(3) bekezdése szerint „az MKIK legalább évente egyszer ellenőrzi, hogy a vállalkozó kivitelező rendelkezik-e felelősségbiztosítással. Ha az MKIK megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, ezt a tényt haladéktalanul rögzíti a névjegyzékben, a rögzítés időpontjával együtt”. A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének a) alpontja szerint „az MKIK megtiltja a vállalkozó kivitelezőnek a kivitelezői tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha

1. aa) a vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentésére előírt feltételeket nem teljesíti”.
   

A Korm. rendelet 37. § (1) bekezdésének c) alpontja szerint az MKIK „megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását

1. ca) a felelősségbiztosítási szerződés megkötéséig, de legfeljebb hat hónap időtartamra, ha megállapítja, hogy a vállalkozó kivitelező nem rendelkezik az e rendeletnek megfelelő tartalmú és fedezetű kötelező kivitelezői felelősségbiztosítással, és
2. cb) ezzel egyidejűleg – a nyilvántartási szám hatálytalanítása mellett – törli a vállalkozó kivitelezőt a nyilvántartásból, ha szerződéskötési kötelezettségének a ca) alpont szerinti megtiltás alatt sem tesz eleget”.

Mit jelent a nettó jövedelem?

Társas vállalkozás esetén nettó árbevétel, egyéni vállalkozó esetén a nettó jövedelem (bevétel). Ez tájékoztató információ, illetve a biztosítók, a MABISZ és a két szakmai kamara közös álláspontja, de semmiképpen nem jogszabály értelmezés.

A vállalkozás teljes árbevétele vagy az építőiparból származó árbevétele a vetítési alap?

A biztosítók ezzel kapcsolatban arról tájékoztatták a kamarát – más biztosítási termék gyakorlata alapján –, hogy az adott tevékenységből származó árbevételt veszik alapul. De fontos, hogy ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része, az MKIK a nyilvántartást vezeti. A Kamarák (szakmai kamarák is) ellenőrzési feladatai közé nem tartozik az árbevétel/jövedelem ellenőrzése.

Idén alakult a vállalkozás, nincs előző évi árbevétele, mit ír a nyilatkozatba?

Feltehetően becsülni fogja, de ez a biztosító és az ügyfél közötti megállapodás része.

Az a vállalkozás, amelyik minden egyes építőipari megbízásra külön felelősségbiztosítást köt, annak minden egyes új ügylet kötvényét fel kell tölteni majd a KIVREG-be?

Igen.

Az árbevétel nyilatkozatot vagy biztosítási ajánlatot is fel kell majd tölteni a KIVREG-be?

Igen, de ez a publikus felületen nem jelenik meg.

 További információ a választható biztosítókról és a felelősségbiztosításról:

https://mkik.hu/kotelezo-kivitelezoi-felelossegbiztositasrol

A tartalom folyamatosan frissül...

384/2024. (XII. 9.) Korm. rendelet – a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló 76/2018. (IV. 20.) Korm. rendelet módosításáról – kimondja:

    Az Szja tv. 71. § (5) bekezdés d) pontja szerinti Széchenyi Pihenő Kártyát a pénzforgalmi szolgáltatónak olyan műanyag formájú és infokommunikációs eszközre digitalizálható készpénz-helyettesítő fizetési eszközként kell kibocsátania, amely a) a kártyabirtokos számára kizárólag az  (1)  bekezdés szerinti, korlátozott rendeltetésű fizetési számlán jóváírt Széchenyi Pihenő Kártya juttatások terhére teszi lehetővé fizetési megbízások megtételét, b) elektronikus elfogadóhelyi terminál által olvasható, és azon keresztül is alkalmas a  fizetési megbízások megtételére.”

    Ez a rendelet 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.

44/2024. (XII. 9.) NGM rendelet a felszolgálási díj mértékének megállapításáról, valamint a felszolgálási díj alkalmazásának és felhasználásának szabályairól – többek között kimondja:

    (3) A vendéglátó üzlet által alkalmazott felszolgálási díj mértéke – a  (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 15 százaléka. (4)

    A (3) bekezdéstől eltérően azon szolgáltatásnyújtások esetén, ahol az értékesítés másik, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adóalany vagy nem adóalany jogi személy részére történik, és a vendéglátó üzletnek számlakiállítási kötelezettsége van, a felszolgálási díj mértéke legfeljebb a vendég által elfogyasztott termékek általános forgalmi adót tartalmazó árának 20 százaléka.

    Ez a rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba

1381/2024. (XII. 9.) Korm. határozat kimondja:

    A Kormány az aktív életmód ösztönzése érdekében, valamint a belföldi aktív- és ökoturizmus megnövekedett igényei alapján, hazánk természeti értékeinek környezetbarát, fenntartható módon történő bemutatása, továbbá az aktív- és ökoturisztikai fejlesztések és attrakciók eredményes megvalósítása érdekében:

        egyetért az aktív életmódra, a sportolás elősegítésére, ösztönzésére irányuló szemléletformáló kampányokat, programokat és ezen célokhoz, valamint az aktív- és ökoturizmus területéhez kapcsolódó beruházásokat, fejlesztéseket magában foglaló Aktív Magyarország Program (a továbbiakban: Program) megvalósításával;

        felhívja a pénzügyminisztert, hogy – a  Miniszterelnökséget vezető miniszter bevonásával – gondoskodjon a Program megvalósításával összefüggő feladatok finanszírozása érdekében a 2025. évben 10 000 000 000 forint többletforrás rendelkezésre állásáról a következő bontásban, a központi költségvetés XI. Miniszterelnökség fejezet a) Aktív kikapcsolódást szolgáló feladatokat, programokat, beruházásokat finanszírozó előirányzat javára 8 500 000 000 forint, b) Kerékpárutak fenntartását, üzemeltetését finanszírozó előirányzat javára 1 500 000 000 forint összegben.

Az Új Gazdasági Akcióterv részeként meghirdetésre kerültek a kkv-k fejlesztését célzó Demján Sándor Program hitel-, tőke- és vissza nem térítendő támogatási termékei. A program keretében a Kormány 2025-ben összesen 1410 milliárd forint megmozgatásával segíti a hazai vállalkozások fejlesztéseit, elősegítve a versenyképességük növelését és méretugrásukat. A kis- és középvállalkozók exporttevékenységét támogató hitel- és kifektetést támogató tőkeprogram elemeinek meghirdetésével teljessé vált a 21+1 pontos Új Gazdasági Akcióterv részeként megvalósuló kkv-kat célzó Demján Sándor Program 8+1 pontos termékpalettája.

5 helyett 3,5%

A vállalkozások 2024. novembere óta már a korábbi 5 százalék helyett évi 3,5 százalékos kamat mellett igényelhetik a Széchenyi Kártya Program beruházási hitel elemeit, amelyhez a Garantiqa az első évben kezességvállalási díjat sem számít fel. Ezzel a vállalkozások finanszírozási költségei negyedével csökkenhetnek. Az uniós programok egy része is rendelkezésre áll a cégek beruházásainak támogatására, az egész ország területén elérhető 0%-os hitel is ezt a célt szolgálja. Az elmúlt egy hét bejelentéseit követően, a program főbb elemei és az általuk kínált lehetőségek ismeretében, a hazai kkv-k elkezdhették a felkészülést és az előregisztrációt az alábbi programokra:

• a Demján Sándor Tőkeprogram keretében a gyors növekedést tervező vállalkozások a piaci tőkebefektetések minimális hozamelvárásának felén, csak évi 5 százalékos kamaton juthatnak 6 éves időtartamra 100-200 millió forintos fejlesztési forráshoz
• az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Programban a cégek 5-200 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak a fejlesztéseikhez és eszközbeszerzéseikhez abban az esetben, ha a beruházás költségeinek legalább 50 százalékát saját forrásból (vagy hitelből) maguk biztosítják
• a „Minden vállalkozásnak legyen honlapja” programkeretében a mikro- és kisvállalkozások 2 éves időtartamban min. 400 ezer, max. 1,5 millió forintos összegben kaphatnak támogatást digitális jelenlétük erősítésére - weboldal, közösségi média oldal vagy webáruház létrehozására, működtetésére.
• az EXIM Magyarország exportáló vállalkozásoknak és beszállítóiknak kínált hiteltermékei (Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel, Exportélénkítő Beruházási Hitel és Exportélénkítő Lízing) forintalapon vagy devizában kedvező kamatozás mellett segítik a hazai vállalkozások exportjának felfutását.
• a Kifektetési Tőkeprogram és az ezt akár kiegészítő EXIM Kifektetési Hitel a külföldi üzleti lehetőségek (cégfelvásárlást, új piacra lépés) gyors kiaknázását teszi lehetővé.

A fenti programokra a vállalkozások a következő év elején tudnak majd jelentkezni, a feltételek előzetes meghirdetésével azt biztosítják a programot bonyolító szervezetek (Nemzetgazdasági Minisztérium, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Nemzeti Tőkeholding, Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség, Neumann Technológiai Platform, EXIM Magyarország), hogy a vállalkozásoknak kellő ideje legyen a feltételek megismerésére és a szükséges dokumentumok beszerzésére - írja  a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Kire vonatkozik az új szabály?

Ha a vállalkozása építőipari kivitelező tevékenységet folytat: TEÁOR’08 alapján: 41.20 – 43.99, TEÁOR’25 alapján: 41.00 – 43.99 vagy ÖVTJ’24 alapján: 412001 – 439918 ÖVTJ’25 alapján: 410001 – 439906.

Mikortól kell feltölteni az adatokat?

Adatszolgáltatásokat várhatóan 2025. január 10-től tudja – elektronikus úton – a rendszer befogadni. Addig nincs lehetőség a dokumentumok feltöltésére.

A kivitelezői felelősségbiztosításokat az MKIK fogja nyilvántartani, ezért folyamatos egyeztetéseket folytat a Magyar Biztosítók Szövetségével annak érdekében, hogy a vállalkozások minél gördülékenyebben köthessék meg felelősségbiztosítási szerződésüket.

A Magyar Közlöny 115. számában megjelent a Kormány 345/2024. (XI. 19.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt az egyetemes szolgáltatásra jogosultak körének meghatározásáról szóló 217/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet módosításáról.

A kormány úgy döntött, hogy a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak, ha összes felhasználási helyükön együttesen 3×63 A-nál nem nagyobb a csatlakozási teljesítményük.

Az egyetemes szolgáltatótól 4606 kWh/év fogyasztásig az áramot a miniszter rendeletében meghatározott kedvezményes áron, felette versenypiaci áron kapják. Az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet 2025. január 1-jén lép hatályba, tehát a már megkötött szerződések érvényességét nem érinti.

A kormany.hu kapcsolódó közleménye ide kattintva olvasható el.

Megjelent az MKIK GVI őszi konjunktúra kutatása, amelyben felmérték a vállalkozások üzleti helyzetét és várakozásait, amelynek eredményeiből pontosan előre jelezhető a magyarországi GDP várható alakulása. Ez azért is fontos, mert így a döntéshozók felé tett kamarai javaslatainkban már figyelembe tudjuk venni a várható üzleti környezet jelzéseit is, tehát a munkájuk nagyon fontos számunkra.

Az október 1. és 31. között zajlott adatfelvétel eredményei szerint a Konjunktúramutató értéke stagnál az áprilisi méréshez képest, és a vállalkozások várakozásai továbbra is erősen megoszlanak vállalati kategóriák szerint. Összességében azt lehet megállapítani, hogy a megrendelések és a gépberuházások várható szintjére vonatkozó prognózisok pozitívabbá váltak, míg a várható üzleti helyzet és az építési beruházások megítélése romlott.

konj_242_elemzes_241119.pdf

Változások címszavakban:

A kedvezmények korlátozása: A családi kedvezményt, az első házasok, valamint a 25 év alattiak kedvezményét a jövőben csak magyar állampolgárok, az EGT-államok állampolgárai és az ukrán, illetve szerb állampolgárok vehetik igénybe.

• A SZÉP Kártya új felhasználási módjai: A SZÉP Kártya két új felhasználási móddal is kiegészül. A SZÉP Kártyán található összeg 50%-a lakásfelújításra is felhasználható lesz, továbbá az aktív életmód elősegítésére az Aktív Magyarok alszámla keretösszeg erejéig – azaz évi 120 000 forintig lehet – lehet kedvező adózás mellett juttatást adni. E juttatás részletszabályait a SZÉP Kártya kormányrendelet fogja tartalmazni.
• Borravaló adómentességének kiterjesztése: Ha a borravalót a vendéglátó üzlet üzemeltetője szedi be (például bankkártyás fizetés esetén), akkor azt az üzemeltető kiadhatja a felszolgálóknak adómentes jövedelemként akkor, ha a borravaló összegét külön nyilvántartással lehet igazolni.
• A TBSZ számlák feltörésekor fizetendő szociális hozzájárulási adó: Az újonnan, 2025. január 1-jétől kötött tartós befektetési számlák öt éven belüli feltörésekor megállapított lekötési hozamot a jövőben szociális hozzájárulási adó is terhelni fogja.

• Termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jog engedményezése: 2025. március 1-től szigorodnak a termék importjához kapcsolódóan az importáló adólevonási jogának közvetett vámjogi képviselőre történő engedményezési feltételei. Az importáló - az eddigi feltételek teljesítése mellett - csak akkor engedményezheti az adólevonási jogát a közvetett vámjogi képviselőre, ha havi bevallásra kötelezett adóalany, valamint, ha az Art. rendelkezései szerint nem minősül kockázatos adózónak.

III. Extraprofit adókhoz kapcsolódó változások: Az extraprofit adókról szóló 197/2022 (VI. 4.) Kormányrendelet számos pontban módosult:

• Energiaellátók jövedelemadója: kikerülnek az adó hatálya alól a feldolgozóipari termelők (bioetanol-, keményítő- és keményítőtermék-, valamint a napraforgóolaj-gyártók); viszont a 41%-os emelt adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
• Kiskereskedelmi adó: az emelt 4,5%-os legfelső progresszív adómérték alkalmazását meghosszabbították 2025-re is;
• Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások különadója: csökkentett adókulcsok alkalmazása 2025-ben (20 milliárd Ft árbevételig 7%, afelett 18%-os kulcs alkalmazása);
• Biztosítási pótadó: változások a progresszív adókulcsok mértékében és a kapcsolódó adóalap sávokban 2025-től kezdődően;
• Kőolajtermék-előállítók különadója: meghosszabbították az Oroszországi Föderációból származó nyersolajra kivetett 95%-os extraprofit adót.

Megjelent a Magyar Közlöny 120. számában a munkáshitel részletszabályairól szóló 372/2024. (XI. 29.) kormányrendelet.

A 372/2024. kormányrendelet magába foglalja a munkáshitel igénybevételének feltételeit, a kölcsönkérelem elbírálására vonatkozó, a kölcsönszerződéshez, a kamattámogatáshoz kapcsolódó, a törlesztés szüneteltetésének, valamint a gyermekvállalási támogatás szabályain túl a hitelintézet elszámolására és adatszolgáltatásra vonatkozó rendeleti előírásokat is.

A munkáshitel igénylésére az a személy jogosult, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

• a kölcsönkérelem benyújtásakor betöltötte a 17. életévét, de még nem töltötte be a 26. életévét
• rendelkezik magyarországi lakcímmel
• nem rendelkezik érvényes hallgatói, tanulói jogviszonnyal felsőoktatási intézményben
• nem rendelkezik felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel
• vállalja, hogy a hitel folyósításától számított legalább öt évig bejelentett magyarországi lakcímmel rendelkezik, életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik és dolgozik

A kamatmentes munkáshitel maximálisan igénybe vehető összege 4 millió forint, melynek futamideje 10 év. A fiatalok nemcsak pályakezdésre, hanem családalapításra, gyermekvállalásra is felhasználhatják a hitelt. A hitelfelvevő nők kedvezményekben részesülhetnek született, illetve örökbefogadott gyermekeik után.

• Az első gyermek érkezésekor a törlesztési kötelezettség szüneteltetése kérhető 2 évig
• A második gyermeknél újra igényelhető a moratórium, illetve elengedik a fennálló tartozás felét
• A harmadik gyermek vállalásakor elengedik a teljes fennálló tartozást.

A munkáshitel igénylésének feltételeiről bővebb információt a Magyar Közlöny 120. számában olvashatnak, melyet mellékletben csatolunk.

Az Eurochambres Európai Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (ECH) a közelmúltban publikálta a 2025. évi Gazdasági Felmérés eredményeit, amelyet immáron a 32. alkalommal készítettek el és amely a vállalkozások jövő évi üzleti várakozásait és a fő kihívásokat mutatja be.

A felmérésben 27 ország közel 42.000 vállalkozása vett részt, amelyek 90%-a KKV. A felmérés eredményeinek nyilvános bemutatójára Brüsszelben került sor, amelyeket az „Európa Fórum” rendezvényén Vladmir Dlouhy ECH elnök ismertetett.

ECH_Economic_Survey_2025.pdf

A Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tisztelettel meghívja Önt „Felkészülés a munkavédelmi hatósági ellenőrzésre” című rendezvényünkre.

Témák:

• A fémipari tevékenységek célvizsgálata
• Munkavállalókat érintő veszélyformák vizsgálata
• Munkavédelmi rendszerek ellenőrzése
• Eddigi ellenőrzések tapasztalatai

Előadó: Vandlik-Katola Zoltán osztályvezető Békés Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Osztály

Időpont: 2024.11.21. (csütörtök) 10⁰⁰

Helyszín: Mezőberény és Körzete Iparosok és Vállalkozók Egyesülete (5650 Mezőberény, Fő út 14.)

Regisztráció és részletek: https://bmkik.hu/munkaved

A rendezvényen való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációra 2024. november 20. 23:59-ig van lehetőség.

A BVKIK Szolgáltató Nonprofit KFT Munkahelyi elsősegélynyújtó képzést szervez a vármegyei vállalkozások részére 2024. november 26-án (kedd) 9 órai kezdettel

Helyszín: 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5. II. emeleti Konferenciaterem

Előadó: Csendes Csaba a békéscsabai Mentőállomás vezetője

Program: 8.15 – 9 óra között regisztráció, 9 órától elméleti és gyakorlati képzés

A BVKIK Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság konzultációval egybekötött előadás-sorozatot szervez a békés vármegyei vállalkozások részére Munkajog témakörben, melynek időpontjai: 2024. október 29. és 2024. november 13.

Regisztráció és részletek: https://bmkik.hu/eloadas-munkajog

A 2024. november 13-ai előadás témaköre:

• Amiről nem lehet eleget beszélni – bérpótlékok
  • Mikor mennyi?
  • és az alkalmi foglalkoztatás?
• Új tanév kezdődött – Duális képzőhely munkaügyi feladatai
  • Nem csak szakképzési munkaszerződés szükséges!
• Hétköznapi egyveleg
  • Így NE!
  • Ellenőrzési és jogesetek
  • Mit tehetek?
  • Szünetek, amik megszakítják a munkaidőt

Az előadás kezdetének időpontja: 2024. november 13. 9⁰⁰

Érkezés, regisztráció: 8³⁰ – 9⁰⁰

Előadó: Nagymihály János - munkajogi szakokleveles tanácsadó

Időpont:
2024. november 13. (szerda)  09⁰⁰ – 12⁰⁰ között
Helyszín:
BVKIK II. em. Konferencia terem (5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.)