A Technológiai és Ipari Minisztérium által benyújtásra került az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat. A munka és a magánélet egyensúlyáról szóló irányelv nemzeti jogba való átültetésével duplájára emelkedhet az „apanapok” száma.

Időpont:

2022. december 6., kedd, 14.00

Helyszín:

MKIK székhely, 1054 Budapest,
Szabadság tér 7., Bank Center,
Platina torony II., X. emelet, 1001. terem

Szervező:

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Német Tagozata

Jelentkezési határidő:

2022. december 2., péntek, 10:00 óra

Nyelv:

magyar és német (konszekutív tolmácsolással)

Hat intézkedésből álló Turisztikai Akciótervet jelentett be Gulyás Gergely, miniszterelnökséget vezető miniszter. A csomag intézkedései enyhíteni hivatottak a turizmus-vendéglátás szektorra nehezedő terheket. A turisztikai szektort érintő terhet csökkentése érdekében az MKIK turizmusért felelős alelnök, Horváth Vilmos november elején javaslatcsomaggal élt.

A hat intézkedés a következő:

1. 2022. október 1. és 2023. március 31. nem kell megfizetni a turizmusfejlesztési hozzájárulást.
2. A hatékony és rugalmas munkaidő-szervezés biztosítása érdekében a turizmus ágazatban dolgozóknak ismét legfeljebb 24 havi munkaidőkeretet lehet elrendelni az alapesetben biztosított 4 hónap helyett.
3. Összevonásra kerültek a Széchenyi Pihenőkártya alszámlái.
4. Módosult a Nemzetei Turisztikai Adatszolgáltató Központ bevezetésének ideje. A vendéglátó üzletek és a turisztikai attrakciók 2023. július 1-jétől kötelesek adatot szolgáltatni.
5. 2023. december 31-ig továbbra sem szükséges a 14 év alatti vendégek okmányainak adatait beolvasni.
6. A 2021. december 31-ig nyilvántartásban szereplő és működő magán- és egyéb szálláshelyek esetében az első szálláshely-minősítés regisztrációjának határideje 2024. január 1-re módosul.

A turizmus.com cikkét itt kattintva olvashatja el: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/hat-intezkedessel-segiti-a-turizmust-a-kormany-1184035

„Az Uniós Vámkódex munkaprogramjának megfelelően, a nemzeti importrendszer korszerűsítésnek eredményeképpen, a jövő évtől kezdődően a vám-árunyilatkozatokat feldolgozó rendszer (CDPS) behozatali vám-árunyilatkozatokat kezelő modulját felváltja a továbbfejlesztett e-VÁM, melyet eddig csak az e-kereskedelemben beérkező áruk vám-árunyilatkozatainak feldolgozása során használtak” írja a pwc.com.

A fejlesztés eredményeként a továbbfejlesztett e-VÁM rendszer fog feldolgozni minden behozatali irányú vámkezelést 2023. január 1-jétől. A kiviteli irányú vámkezelésekhez továbbra is a CDPS-t kell alkalmazni.

Az új e-VÁM rendszer alkalmazásával kapcsolatos főbb változások:

• Január 1-től megszűnik az egységes vámokmány (EV), innentől kezdve a vámhatóság felé az árunyilatkozatokat és a kiegészítő árunyilatkozatokat is az új e-VÁM rendszeren keresztül kell benyújtani, papíralapú benyújtásra már nem lesz lehetőség.
  
  
• Amennyiben a gazdálkodók által alkalmazott vámszoftver jelenleg más rendszerekkel (pl. vállalatirányítási rendszer, szállítási rendszer stb.) is összeköttetésben áll, akkor ezen rendszerek kapcsolatait érdemes minél hamarabb felülvizsgálni. Azon esetekben, amikor nem kerül sor vám és import áfa fizetésére (pl. 0 %-os vámtétel és import áfa önadózói engedély esetén) a vámhatósági határozat megszűnik.
  
  
• Azon gazdálkodóknak, akik a könyveléseiket a vámhatározat alapján végzik, a könyvelési folyamataikat is át kell nézniük, hogy e tekintetben is alkalmazkodni tudjanak az új rendszerekhez.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal és több uniós ország is kérelemmel él a bevezetés elhalasztására annak érdekében, hogy több idő álljon rendelkezésre a tesztelésre és a bevezetésre. Így ezek alapján valószínűsíthető, hogy a tervezett határidő módosulni fog egy későbbi időpontra. 

A kormány a Beruházási Támogatási Programjában. „Míg eddig az a vállalkozás minősült energiaintenzívnek, amely energiaköltsége 2021-ben elérte az árbevétel 3 százalékát, úgy a jövőben ez az elvárás 2 százalékra csökken, mostantól tehát már ezek a vállalkozások is regisztrálhatnak.” közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter. Továbbra is kéri a kormány, hogy a támogatottak védjék meg a munkahelyeket, őrizzék meg a foglalkoztatottak legalább 90 százalékát.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a beruházási támogatási program módosítását indítványozta a napokban. Az előzetes várakozásokkal ellentétben jóval kevesebb vállalkozó tud élni a lehetőséggel, ezért a 3 százalékos árbevétel arányos energiaköltség-korlát 2 százalékra való csökkentését javasolta.

A drasztikus energiaár-emelkedés okozta nehézségek mérséklése érdekében a hazai energiaintenzív feldolgozóipari mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása érdekében célzott támogatási programot indított. A feldolgozóipari KKV Energiaköltség és Beruházás Támogatási Program 2022 című Pályázati felhíváshoz kapcsolódó regisztrációs felület 2022. október 20-án megnyílt. A regisztrációs felület az alábbi linken érhető el: https://energiatamogatas2022.nffku.hu/

A felhíváshoz tartozó dokumentumokat és a kitöltési útmutatót ezen az oldalon ismerhetik meg.

Akiket többek között érint:

A teljes lista: NFFKU-Feldolgozoipar-2022-lista.pdf

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara térítésmentes jogi tanácsadása november 18-án elmarad. Dr. Bagdi Lászlóhoz november 21-ére 8-tól 13 óráig lehet bejelentkezni a 66/324-976-os telefonszámon.

Négy festő-mázoló sikeres mestervizsgát tett a napokban. Földi László (Békéscsaba), Hajdu Imre (Békés), Kerepeczki Zalán (Békéscsaba) és Tóth László (Tarhos) csodálatos munkákat készített.

Kismértékben javult, de még mindig közepes szinten van az építőiparral szembeni általános bizalom a megbízók körében – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője az idei Építőipari Bizalmi Index kutatásuk eredményeit bemutató online sajtótájékoztatón szerdán. Békés megyében a legbizakodóak a szakemberek.

Az idei Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) értéke 3,62 csillagot mutat az adható ötből, tavaly augusztusban ez a mutató 3,53 csillag volt - ismertette.

A Mapei Kft. 2022 augusztusában 7800 fő online válaszából állította össze a szakemberek munkájának lakossági értékeléséből képzett súlyozott átlagot, az Építőipari Bizalmi Indexet. A kutatás nemre, településtípusra és régióra tekintve reprezentatív.

Markovich Béla kiemelte, a szakmák közül a legpozitívabb a villanyszerelők, a gépészek, a víz- és gázszerelők munkájának értékelése, a legkevésbé a generálkivitelezőkkel voltak elégedettek a válaszadók.

A Mapei ügyvezetője elmondta, az ÉBI értéke a legmagasabb, 3,8 csillaggal Békés megyében, a legalacsonyabb pedig Budapesten 3,42 csillagos minősítéssel.

A megkérdezettek 21 százaléka jelezte, hogy a kontármunka miatt kárt szenvedett, ez 8 százalékponttal kevesebb az egy évvel korábbinál. A legmagasabb Budapesten 26 százalékkal és Közép-Magyarországon 25 százalékkal, a legalacsonyabb 17 százalékkal az Észak-Alföldön a kontármunkák aránya - mutatta be Markovich Béla. 

A felmérés szerint Magyarországon a kontármunkából adódó átlagos kár összege 738 ezer forint szemben a tavalyi 753 320 forinttal. Az átlagos kárösszeg továbbra is kiugróan magas Közép-Magyarországon, ahol 1,12 millió forint - mondta az ügyvezető.

A válaszadók 54 százaléka szerint az ágazat jövője rossz irányba, míg 17 százaléka úgy látja, hogy nagyon rossz irányba tart. A válaszadók 17 százaléka mondta, hogy nem változik az ágazat jövőbeni helyzete, a megkérdezett építtetők 12 százaléka gondolta, hogy jó irányba tart az építőipar - ismertette Markovich Béla.

Az ügyvezető szerint a kilátásokat a szakemberhiány, az emelkedő építőanyagárak, a vállalási díjak, a kontármunka, a rossz tapasztalat együttese rontja.

Kérdésre válaszolva Markovich Béla elmondta, hogy az építőipar lassulása elsősorban az állami és a lakossági területen látszik, ugyanakkor az üzleti beruházások nem csökkennek. (MTI)

Indagra Food címmel nemzetközi élelmiszeripari és mezőgazdasági gépekről és alkatrészekről szóló szakkiállítást tartották Romániában. A rendezvényen részt vett a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gesztorságában működő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román tagozata is.

balról jobbra: Bogár Ferenc, Siklódi István Maurer Gép, Rák János, Skapinecz Péter, cégvezető (CED) (Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat.

A Bukaresti Romexpo kiállítótérben rendezett eseményen a (CED) Közép-európai Gazdaságfejlesztési Budapesti Hálózat koordinálásában tizenegy magyar cég és a tagozat is bemutatkozott a kollektív magyar standon. 

balról jobbra: Sándor Tibor László, külgazdasági attasé MBN, Rák János, Fazakas Miklós, Romániai Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke, Bogár Ferenc, külgazdasági irodavezető, Magyarország Bukaresti Nagykövetségének gazdasági tanácsadója, Nicu Vasile, romániai mezőgazdasági termelők elnöke.

A Magyar Közlöny 2022. évi 181. számában megjelent az egyéni vállalkozók közteherviselését érintő egyes szabályokról, valamint az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet népegészségügyi termékadóval összefüggő módosításáról szóló 441/2022. (XI. 7.) Korm. rendelet.

1. §      (1) A  kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) 5.  § (1)  bekezdés g)  pontjában foglaltaktól eltérően a  bevétel megszerzését megelőző nappal megszűnik a  kisadózói adóalanyiság, ha a kisadózó az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is) szerez termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékeként bevételt, ide nem értve a  TESZOR 49.32.11 szerinti taxis személyszállításból származó bevételt.

(2) Megszűnik a  kisadózói adóalanyiság annak a  hónapnak az  utolsó napjával, amelyben a  kisadózó a  Kata tv. 2.  § 2. pont a)–j) alpontjának bármelyike szerint nem minősül főfoglalkozású kisadózónak.

(3) A  kisadózó a (2)  bekezdés szerinti tényt a  tárgyhónapot követő 15 napon belül bejelenti az  állami adó- és vámhatósághoz.

(4) A  Kata tv. 5.  § (4)  bekezdésétől eltérően az  állami adó- és vámhatóság határozattal állapítja meg a  kisadózói adóalanyiság megszűnését abban az  esetben is, ha a  kisadózó a  (3)  bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, vagy bejelentésében az adóalanyiság megszűnésének időpontját helytelenül jelöli meg.

2. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 53.  § (2)  bekezdésétől eltérően a  TESZOR 85.53.11 Személygépjármű-vezető képzés tevékenységből származó bevételre is 80 százalékos költséghányad alkalmazható.

3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 2. § 2023. január 1-jén lép hatályba.

4. § (1) Az 1. § (1) bekezdése a 2022. november 1-jétől keletkezett bevételek esetében alkalmazható. (2) Az 1. § (2)–(4) bekezdése első alkalommal az adóalanyiság 2022 november hónapjában bekövetkező megszűnése esetén alkalmazható.

Több, mint egy hónapig van lehetőség pályázni az európai kis- és középvállalkozások szellemi tulajdon védelmének ösztönzésére létrehozott 2250 eurós támogatására. Az Európai Bizottság összesen 16 millió euró éves pályázati költségvetéssel működő KKV-alapjából (SME Fund), a cégeknek a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó szolgáltatási díjak részbeni megtérítésére van lehetőségük - írja a napi.hu.

A teljes cikk itt olvasható: https://www.napi.hu/magyar-gazdasag/szabad-szemmel-is-lathato-ingyenpenz-erkezik-a-kisvallalkozasoknak.762957.html

Őszre megélénkült a munkaerőpiac Magyarországon: 25 százalékkal nőtt a munkavállalók álláshirdetéseinek száma a harmadik negyedévben 2021 hasonló időszakához képest, miközben a betöltésre váró állások száma 1 százalékkal emelkedett éves összevetésben. Békés megyében van az egyik legtöbb nyitott pozíció - közölte a Profession.hu szerdán az MTI-vel.

    2021 első negyedéve óta ez az első alkalom, hogy éves alapon emelkedett a jelentkezések üteme, az elmúlt időszakot a folyamatos csökkenés jellemezte. Mostanra az ország egészében élénkülő álláskeresési kedvet lehet látni a munkavállalók részéről – mondta el Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
    Szakterületeként nézve továbbra is a vendéglátás, hotel, idegenforgalom esetében látható a jelentkezések legnagyobb mértékű növekedése, amelyet a mezőgazdaság követ, míg a lista másik végén az IT üzemeltetés, egészségügy és a szállítás látható.
    Rámutattak, hogy az év első két negyedéhez hasonlóan továbbra is Budapesten és Pest megyében a legintenzívebb a munkaerőtoborzás, amelyet Győr-Moson-Sopron, majd Fejér megye követ. Az arányokat tekintve azonban Tolna megye hirdetési számai gyarapodtak a legnagyobb mértékben: a térségben 30 százalékkal több nyitott pozíciót hirdettek meg az álláskeresési portálon keresztül, mint tavaly ilyenkor. A második helyen Pest és Fejér megye áll, amit Borsod-Abaúj-Zemplén és Békés megye, valamint Győr-Moson-Sopron megye követ.
    A meghirdetett állások száma a legnagyobb mértékben, 64 százalékkal a cégvezetés-menedzsment területén nőtt, ezt követi a vendéglátás, a mérnök és az adminisztráció területeken meghirdetett állások száma 43, 19, illetve 9 százalékos bővüléssel. Mindezekkel szemben az IT és az üzleti támogató központok esetében csökkent a toborzás mértéke.
(MTI)

A kormány, szem előtt tartva a gazdasági recesszió elkerülését, valamint a teljes foglalkoztatottság megőrzését, mérlegelte a helyzetet, és a már bejelentett Gyármentő programon túl, újabb segítségként 200 milliárd forintos keretösszegű Gyármentő garancia- és hitelprogram megindításáról döntött. A két részből álló program 2023. január 1-jén indul - jelentette be csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

     A vállalkozások soha nem látott kihívások előtt állnak, hisz az elhibázott és ránk erőltetett brüsszeli szankciók miatt elszabadultak az energiaárak és a költségek. Ebben a szankciók sújtotta helyzetben a gazdasági teljesítmény gerincét adó nagy- és közepes vállalkozásoknak a napi likviditásuk megőrzéséhez, továbbá energiahatékonysági beruházásaik megvalósításához forrásokra van szükségük - olvasható a közleményben.

     A program egyik elemeként a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő likviditási garanciaprogramot indít a nagy- és középvállalkozások számára, amelyben az MFB állami kezességet, illetve garanciát vállal a forgóeszközhitelek, folyószámlahitelek, illetve a működést finanszírozó hitelek biztosítékaként. Mindez egyrészt közvetlenül csökkenti a kamatterheket, másrészt az érintett szereplők finanszírozásán keresztül forráshoz jutnak a mikro-, kis-, és középvállalati szektorból kikerülő beszállítók, szolgáltatók is.

     A program másik elemeként az Eximbank Zrt. 100 milliárd forint keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramot indít, amelyben az EXIM államilag támogatott, rendkívül kedvezményes és a futamidő végéig fix kamatozású beruházási hiteleket nyújt a hazai termelő közép- és nagyvállalatok energiahatékonysági, illetve megújuló energiatermelő beruházásaihoz. A kamat maximális mértéke a forint hitelek esetén 5 százalék, az euró alapú hitel esetében pedig 3,5 százalék lehet - ismertette a miniszter.

     Az Eximbank beruházási hitele kiegészíti a már meghirdetett Gyármentő program 150 milliárd forintra tehető, vissza nem térítendő támogatását, amelyre már 168 vállalkozás regisztrált. Amennyiben a vállalkozások megfelelnek a hitelprogram feltételeinek, úgy olyan vállalkozások is élhetnek a lehetőséggel, amelyek a vissza nem térítendő támogatásra nem jogosultak. Az elérhető maximális hitelösszeg - az igénybe vett állami támogatások jogcímétől függően - meghaladhatja a 2 milliárd forintot - tette hozzá Nagy Márton.

     A Gyármentő garancia- és hitelprogram megindításával összességében újabb elemmel bővül a kormány vállalkozásokat segítő és a szankciók gazdasági hatásait mérséklő komplex intézkedéscsomagja. A kormány lépései a finanszírozási környezet teljes spektrumát lefedik (támogatás, tőke, hitel, garancia), továbbá úgy teszik ellenállóbbá és versenyképesebbé a magyar gazdaságot, hogy egyik oldalról nő a vállalkozások energiahatékonysága, másik oldalon pedig csökken hazánk energiafüggősége - hangsúlyozta közleményében Nagy Márton.

Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) konjunktúravizsgálata részeként 2022 júliusában összesen 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdezett meg pénzügyi helyzetéről, azon belül a pénzügyi kötelezettségek teljesíthetőségéről, a pénzügyi nehézségeikről, a pénzügyi tartalékaik szintjéről és az azonos ágazatba tartozó, közvetlen versenytársak piacról való kilépési kockázatával kapcsolatos percepcióikról.

GHT_2022_szeptember_221014.pdf