Bevezetés

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetköziesítési Stratégiájának szerves része az Európai Unió oktatásra fordítható pályázati forrásainak bevonása a szakképzés fejlesztésébe. Hosszú távú, teljes Békés megyét érintő fejlesztéspolitikai céljainkhoz igazodva a továbbképzési céllal külföldre utazó munkatársak, és a szakképzésfejlesztésben résztvevő vállalkozások mellett ezekbe a projektekbe bevonásra kerültek a társadalmi és gazdasági hatásukat tekintve releváns szakmai szervezetek képviselői is.

A projekt létrejöttében együttműködtek:

BMKIK Szakképzési Bizottság tagjai és szakértői

Valamint a projektekben résztvevő hazai partnerszervezetek:

Békés Megyei Kormányhivatal - Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály

Békéscsabai Szakképzési Centrum

IPOSZ - Békéscsabai Ipartestület

A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a Tempus Közalapítvány által menedzselt 2018-as ERASMUS+ pályázati fordulóban „” Pályára lépni - pályán maradni” Rugalmas képzésszervezéssel az eredményes gyakorlati tudásért” című pályázatával összesen 27.210 € támogatást nyert. A támogatási összegből a Covid-19 okozta szigorítások miatt a kettő tervezett mobilitásból egy kiutazás került megvalósítására, 10 résztvevő költségeinek támogatásával (támogatási szerződés száma: 2018-1-HU01-KA102-047434).

Projektcélok

A Békés megyei gazdaság egyik legnagyobb problémája jelenleg a szakképzett munkaerő hiánya. Ez minden szektorban profitvesztést, valamint a termelés kényszerű visszafogását eredményezi. A kihívás kezelésére a BMKIK Szakképzési Bizottsága két területet jelölt ki: a pályaorientációs tevékenységek fokozását, valamint a lemorzsolódás (végzettség nélküli korai iskolaelhagyás) csökkentését. A pályaorientációs aktivitás növelése, és a korábbi nemzetközi projektek eredményeinek beépítése következtében a kedvezőtlen demográfiai folyamatok ellenére is növekedett a szakképzésbe bevont tanulók száma. A lemorzsolódási mutatók azonban még mindig a beavatkozás szükségességét jelzik (a lemorzsolódás aránya egyes szakmák esetében az előirányzott 10%-os érték többszörösét teszi ki). A lemorzsolódás esélyét növeli a képzések szervezésének és az egyes szakmacsoportok gyakorlati elsajátítására jellemző sajátosságok nem megfelelő összehangolása is. Azokban a szakmacsoportokban, amelyek a munka szezonális jellege nagyban meghatározza a szakmai gyakorlat ideális időpontját (pl.: az építőipari, valamint a vendéglátó szakmákban) az elméleti oktatás és a szakmai gyakorlat sűrű váltakozása több gondot is okoz. Ezért a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a „Pályára lépni - pályán maradni - Rugalmas képzésszervezéssel az eredményes gyakorlati tudásért” projekttel erre a területre fókuszál. A téli időszakban a projekt keretében vizsgált a szakmacsoportokban a munka sokkal kevesebb, így az ismeretek gyakorlati elsajátítása kevésbé hatékony, mert a gyakorlati oktató sem tud adni elegendő, a tanmenetnek megfelelő feladatot. Így a tanuló is azt érzi, hogy bár az iskolában megkapja az elméleti anyagot, azt a gyakorlatban nem tudja alkalmazni. A tanuláshoz nem, vagy csak nagyon töredezetten társul olyan gyakorlati sikerélmény, amely hosszú távon is fenntarthatná a motivációt a képzés végig vitelére és a szakma megszerzésére. A megoldás ezekben a szakmacsoportokban a képzés átszervezése olyan formába, amelyben a holtidőszak idején a tanulóknak csak elméleti oktatáson kell részt venni és a követelményeket teljesíteni, főszezonban pedig a szakmai gyakorlat keretében huzamosabb ideig csak a munka alapú tanulásra koncentrálnak. Ez azonban a szakképzés minden résztvevőjétől átgondolt cselekvési terv kidolgozását követeli meg, mert a szakmai képzésnek ez a modellje jelen környezetben csak az iskolai oktatók alul- vagy túlterhelése nélkül, valamint az oktatási infrastruktúra hatékony felhasználása mellett valósulhat meg optimálisan. A cél elérése érdekében a projekt azoknak a szakértőknek a képzés átszervezést érintő külföldi továbbképzését szolgálja, akik a Békés megyei szakképzés legfontosabb szakmai műhelyeiben dolgoznak. A projekteredmények minél szélesebb hasznosulása érdekében a BMKIK mint küldő intézmény saját szakembereiből, a BMKIK Szakképzési Bizottságának tagjaiból, a megyei szakképzési centrumok delegált szakértőiből, a Békés Megyei Kormányhivatal Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási Főosztályának, valamint a Hatósági és Oktatási Osztályának delegált szakértőiből, gyakorlati képzőkből és iskolai óraadókból álló 10 fős csoportok számára teszi lehetővé a külföldi tapasztalatszerzést. A kiválasztás kritériumrendszere nyomán olyan szakemberek, valamint olyan intézmények hivatalosan delegált képviselői kerülnek a projektbe résztvevőként, akik saját hazai munkájukban a projekt célkitűzéseinek megfelelően tudják alkalmazni a célországokban megismerhető szakképzésszervezési módszereket. A célországok Spanyolország és Olaszország, mert ezek olyan országok, amelyekben számottevő azoknak a szektoroknak a gazdaságban betöltött szerepe, amelyeknél a szezonalitás meghatározza a képzés szervezésének modelljét (pl. turizmushoz, vendéglátáshoz, építőiparhoz kapcsolódó szakmacsoportokban a téli időszakban a rugalmasan szervezett elméleti és gyakorlati képzés az ideális). A tervezett munkaprogramok megvalósítása során a kiutazó szakemberek olyan a gyakorlatban is működő elméleti ismereteket szereznek, amelyek segítségével tevékenyen részt vehetnek a képzés tartalmának újrastrukturálásában, különösen azokban a szakmacsoportokban, amelyekben a képzés hatékonyságát és a tanulói motivációt leginkább csökkenti a széttöredezett képzés. Minderről elmondható, hogy a BMKIK szakképzési feladatainak végrehajtási színvonalát is emeli. A projekt nyomán a résztvevők nemzetközi kapcsolatai bővülnek, amelyet későbbi projektek során kamatoztathatnak.

Kiemelhető jó gyakorlatok

A résztvevők egyéni és írásos beszámolói alapján az egyik legfontosabb jó gyakorlat, az olaszországi képzés azonos szintjein történő átjárhatóság. A tartományban a tanulónak gyakorlatban is lehetősége nyílik évvesztés nélkül is a gimnázium és a szakképző intézmény közötti váltásra, ha menetközben derül ki: nem a megfelelő helyen tanul, mégsem olyan jó a kézügyessége, a fizikai állóképessége, vagy az elmélet inkább érdekli. Akkor is válthat, ha az elmélet megterhelő számára, nagyobb eséllyel tudna sikerélményhez jutni, jobban tudná kreativitását, kézügyességét szakmában kihasználni. Minden kiutazó kiemelte: az olasz szakképzés 20%-a állami fenntartású, a többi fizetős magán iskola. Itt igazán fontos, hogy a gyerek eldöntse, mi akar lenni, ne finanszíroztassa a családdal feleslegesen a tanulmányi éveket. Csak a valóban szükséges szakmákban indítják el a képzéseket. Nincs állami képzés azokban a szakmákban, ahol munkaerő felesleg van. Ezekben a szakmákban fizetős magán iskolai képzés folyik.

Az oktatás ingyenessége Magyarországon alapjog. Ugyanakkor létrehozható olyan ösztönző - támogató rendszer, amelyben a tanuló, szülő a képzés költségének egy részét befizeti a tanuló erre a célra létrehozott számlájára, és azt a tanuló egy összegben akkor kaphatja vissza, ha eredményesen vizsgát tett. Ez az összeg a fiatal pályakezdő számára életkezdési támogatásként jelentős motiváló erővel bírna.

Az olaszországi tanulmányútból kiemelhető, hogy a gyerekek nagyobbrészt a szülők nyomdokain haladnak. Emilia-Romagna régió döntően KKV szektor, nagyon sok a családi vállalkozás. Az idegenforgalom nagyon jelentős, Rimini lakosságának 60 %-a él ebből. A szállodák és az étkeztetés mellett a kereskedelem, a beauty szolgáltatások, valamint az ezek fenntartásához, működtetéséhez kapcsolódó szakmák jelentősége növekszik. Az olasz gyakorlat lehetővé teszi, hogy a családi hagyományok tovább vigyék egy-egy szakma, vállalkozás, vagy mester tudását. A fiatalokkal megosztva és alkalmazva a tudást nem vész el, fejlődik a mai kor igényeit is kielégítő komplex tudássá. Ez teszi lehetővé azt, hogy az olasz fiatalok pályát elhagyóink aránya alig 10%. A tradíciók és hagyományok őrzése és ahhoz való ragaszkodás megteremtik a többnyire jól működő alapot a rendszer jó működéséhez.

A tanulmányúton egy építőipari vállalkozás meglátogatása során kiderült, hogy az építkezéseken használt gépekhez nem kell 2 éves oktatást elvégezni, hanem elég 1 rövid gépkezelői tanfolyam, mivel a munkaalapú tanulást helyezik előtérbe.

A kiutazók beszámolóiban jó gyakorlatként említésre került, hogy Emilia-Romagna régióban, Riminiben olyan ösztönző rendszert vezettek be, amellyel a gazdálkodókat az iskolát elvégzett fiatalok nagyobb számban alkalmazására motiválják. A programban résztvevő fiatalok munkabérét állami költségvetésből fedezik. Lényege, hogy a gazdálkodó által kifizetett munkabér az adóból levonható. Ezzel a szubvencionált rendszerrel a fiatal aktív munkavállalóként munkagyakorlatot szerez, ugyanakkor foglalkoztatásának és gyakorlatlanságának költségei nem a munkaadót terhelik. A fiatal gyakorlatot szerez és integrálódik a munkaerőpiacra, kevesebb teher marad a szülők vállán.

Hasonló elindult nálunk is a pályakezdő fiatalok esetében, de ez csupán a járulékokra vonatkozik, motiváló ereje kevesebb, mint az olasz példánál.

A résztvevők felhívták a figyelmet beszámolóikban, hogy Olaszországban egyre inkább országosan is erősödik a törekvés az iskolarendszer decentralizálására. Az egységes kimeneti követelmények, szintmérések és a monitoring maradna, ugyanakkor az iskolák önállósága jelentősen megnőne. A folyamat állása régiónként eltérő.

A tanulmányút során szerzett tapasztalatok alapján a résztvevők egyet értettek abban, hogy az olaszországihoz hasonlóan fontos lenne a hosszabb idejű, a szezonalitást és a szakma sajátosságait is figyelembe vevő ismeretcsoportok, tömbök kialakítása a rugalmasabb képzés érdekében. A megoldás ezekben a szakmacsoportokban a képzés átszervezése olyan formába, amelyben a holtidőszak idején a tanulóknak csak elméleti oktatáson kell részt venni és a követelményeket teljesíteni, főszezonban pedig a szakmai gyakorlat keretében huzamosabb ideig csak a munka alapú tanulásra koncentrálnak. Az egy tömbbe szervezett, összefüggőbb gyakorlati oktatással elérhető, hogy a tanulókban berögzüljenek és rutinná váljanak az alapfeladatok, sikerélményeket, biztonságot szerezzenek választott szakmájukban.