HACK">
Kötelező kamarai regisztráció

» Hírek
Békéltető testület
A békéltető testületről
2023. január 16., hétfő
Békés Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület

5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Tel/Fax: 06-66/324-976

E-mail cím: bekeltetes@bmkik.hu

Elnök: Dr. Bagdi László 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Békéltető Testület titkár: Tóth Éva 5600 Békéscsaba, Penza ltp. 5.

Békéltető Testületi tagok:


Békéltető Testületi tagok:

Név:

Végzettség:

Megbízás időtartama:

Dr. Bagdi László

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Ferenczi István

tanár

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Szatmári Zsolt

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Abonyi Péter

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Kovács László Zoltán

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Marosvölgyi Emese

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Lőrincsikné Dr. Bénfi Anna

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Bődi János

építőmérnök

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Magyari János

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Szebegyinszkiné Uhrin Mária

igazgatás-szervező

2020. január 1 -
2022. december 31.

Dr. Styszni Andrea

jog

2020. január 1 -
2022. december 31.

Kincses Zsigmond

mérnök

2020. január 1 -
2022. december 31.

Fajzi Tamás

építészmérnök

2020. január 1 -
2022. december 31.

Kovács Barnabás

építőmérnök

2020. január 1 -
2022. december 31.

Szatmári Edit

üzemgazdász

2020. január 1 -
2022. december 31.

Kiss János

üzemmérnök

2020. január 1 -
2022. december 31.

Ivanics Katalin

tanár

2020. január 1 -
2022. december 31.


A békéltető testület működéséről, eljárási rendjéről, határozatairól részletesen

A békéltető testület minden héten péntek 11 órától 12 óráig székhelyén fogyasztóvédelmi tanácsadást nyújt, amelyen a békéltető testületi tagok járnak el.

A félfogadás érkezési sorrendben történik. Az ügyintézés ingyenes.

Az ügyfél a félfogadásra iratait, számláit, bizonylatait és egyéb bizonyító eszközeit hozza magával. Az ügyintézés eredményessége céljából pontosan meg kell nevezni a panaszolt vállalkozást, annak elnevezése, székhelye szerint.

Az a békéltető testületi tag, aki a félfogadás alkalmával tanácsadást nyújtott, a későbbi békéltető testületi eljárásban ugyanezen ügyre vonatkozóan eljáró tanács tagjaként nem jelölhető.

A békéltető testületi eljárásra vonatkozó alapvető szabályok:

A békéltető testületi eljárásra a 1997. évi CLV. Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, figyelemmel a békéltető testület eljárási szabályzatára.

Mi a békéltető testületi eljárás tárgya?

A békéltető testület hatásköré tartozik a fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságával, termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése: e célból egyezség létrehozásának megkísérlése, ennek eredménytelenségének esetén pedig az ügyben döntéshozatal a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, és hatékony költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a megyei kereskedelmi és iparkamara által működtetett eljárást tekintve független testület, amely állami költségvetésből gazdálkodik.

Az eljáró békéltető testület jogszolgáltató tevékenységét alapvetően egyedül eljáró testületi tag útján látja el (továbbiakban:eljáró tag), három tagú tanácsban hoz határozatot a békéltető testület ha azt bármelyik fél kéri, vagy az ügy jellegére, bonyolultságára való tekintettel a testület elnöke a tanácsban történő eljárást rendeli el. .

A békéltető testületi tagja eljárása során független és pártatlan, senki által nem utasítható, a határozat meghozatala során csupán a jogszabályoknak és a lelkiismeretének van alárendelve.

A békéltető testületi tag teljes titoktartásra kötelezett a testület működése során tudomására jutott tények és adatok tekintetében.

A fogyasztó és/vagy a vállalkozás kérésére a testület tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről. E feladatot ügyfélszolgálat keretében heti rendszerességgel látja el a testület, melyről nyilvántartást vezet, amelyben rögzíti a fogyasztó és a vállalkozás nevét, a tanácsot adó békéltető testületi tag nevét, a tanácsadás helyét, idejét, az ügy rövid összefoglalását.

Békéltető testületi jogvitát a fogyasztó indíthat.

A fogyasztó: önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységi körén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Továbbá a békéltető testületre vonatkozó szabályok alkalmazásában külön törvény szerinti civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet mikro-, kis- és középvállalkozás is, aki áru vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje, ha önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívüli ügyben jár el, amely tevékenységi köréhez közvetlenül nem tartozik.

Békéltető testületi eljárásban, tehát fogyasztó nem lehet az, aki vagy amely foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével kapcsolatos ügyben kíván eljárást indítani. Az a természetes személy, aki a fogyasztó kritériumának megfelel minden esetben kezdeményezhet békéltető testületi eljárást. Kivételesen gazdálkodó szervezet is lehet békéltető testületi eljárás alanya fogyasztói pozícióban, ha az mikro- kis- és középvállalkozás. Fogyasztó lehet e tekintetben civil szervezet, egyház, társasház, lakásszövetkezet. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy minden esetben feltétel az, hogy az eljárást csak olyan ügyben lehet folyamatba tenni, amely nem függ össze a fogyasztó vállalkozói és gazdasági tevékenységével.

Vállalkozás az lehet, amivel szemben a fogyasztó eljárást indíthat, mégpedig:

állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, gazdasági társaság, európai részvénytársaság, egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, európai területi együttműködési csoportulás, az egyes jogi személyek vállalata, leányvállalat, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, egyéni cég, továbbá egyéni vállalkozó. Az állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, egyesület, köztestület valamint az alapítvány gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataira is a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve ha a törvény e jogi személyekre eltérő rendelkezést tartalmaz.

Békéltető testületi ügy tárgya: fogyasztás körébe tartozó termékkel és szolgáltatással kapcsolatos szerződési ajánlattal, a szerződés létrejöttével, a szerződés teljesítésével, szerződés megszűnésével, a szerződéssel kapcsolatos szavatossággal, jótállással, kártérítéssel és termékfelelősséggel kapcsolatos jogviták eldöntése.

A békéltető testületi eljárásban a fogyasztó és a vállalkozás közötti jogvitát a békéltető testület dönti el a fogyasztó kérelme és a vállalkozás ellenkérelmének keretei között a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján.

A békéltető testületi eljárás alapelve a szóbeliség.

A békéltető testület a feleket a kitűzött tárgyaláson meghallgatja, azok előadásokat tehetnek, kérelmet és ellenkérelmet nyújthatnak be és adhatnak elő, bizonyítást ajánlhatnak fel.

A békéltető testület bárki kérésére köteles haladéktalanul írásban vagy más megfelelő formában tájékoztatást adni hatásköréről, illetékességéről, eljárásának szabályairól és költségeiről, a kötelezést tartalmazó határozatairól illetve az ajánlás hozatalának feltételeiről, a határozat kikényszerítésének módjáról, az ajánlást és a kötelezést tartalmazó határozat hatályon kívül helyezésének feltételeiről és arról, hogy a békéltető testületi eljárása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse.

A békéltető testületi eljárás megindításának feltétele, hogy a fogyasztó az érintett vállalkozással közvetlenül kísérelje meg a jogvita rendezését. E tényt a békéltető testületi eljárás kezdeményezésekor igazolni kell.

A békéltető testületi eljárás a fogyasztó kérelmére indul.

A kérelmet a békéltető testület elnökének kell írásban benyújtani. Az írásbeliség követelményének a levél, elektronikus levél, távirat, távírógép vagy telefax útján vagy bármely olyan egyéb eszközzel eleget lehet tenni, amely a címzett számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását, és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a fogyasztó nevét, lakóhelyét és/vagy tartózkodási helyét,

- a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás nevét, székhelyét vagy telephelyét, fióktelepét, Tipikus hiba ha a fogyasztó a vállalkozást cégszerűen nem azonosítható módon jelöli meg: (például xy üzletben vásárolt, viszont nem adja meg a törvényszéken vagy a cégbíróságon bejegyzett cégnevet és székhelyet, illetőleg egyéni vállalkozás esetében nem adja meg, hogy az illető személy egyéni vállalkozó illetőleg mi a címe).

- a fogyasztó álláspontjának rövid leírását. (mikor, hol, milyen vállalkozással került jogviszonyba, az részére mit teljesített vagy mit nem, továbbá közölje a fogyasztó, hogy mit sérelmez)

- írja le az azt alátámasztó tényeket.

Csatolja be a közölt tényekre, adatokra vonatkozó bizonyítékait. Az állítás (tény, adat) még nem bizonyítás, bizonyítékká akkor válik, ha a tény vagy adat valóságát bizonyító eszköz (okirat, tanú, szakértő stb.) útján igazolják.

A bizonyítékok körében küldje meg: az alapul szolgáló szerződést, megállapodást, számlát, utalványt, fuvarlevelet, vagy bármely olyan okiratot amely a jogviszony létrejöttét, tartalmát, és teljesítését vagy nem teljesítését igazolja. Minden olyan iratot amely az ügy eldöntése szempontjából lényeges.

Jelölje meg egyéb bizonyítékait is: tanú, okirat, szakértő.

Nyilatkozatot arról, hogy a békéltető testülettől mit kér, az a vállalkozást mire kötelezze, vagy annak mit ajánljon.

Nyilatkozzon a fogyasztó arra nézve, hogy az ügyben más békéltető testületi eljárást kezdeményezett-e, közvetítői eljárást vagy polgári peres vagy peren kívüli eljárást tett-e folyamatba, illetőleg azok befejeződtek-e.

A fogyasztó meghatalmazott útján is eljárhat, ez esetben a meghatalmazást közokiratba (közjegyző, vagy hatóság által kibocsátott) vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni (alá kell írni a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak, valamint két tanú hitelesítse). Amennyiben a kérelem a fentieknek nem felel meg, úgy a békéltető testület elnöke a beadvány iktatásától számított 15 napon belül a fogyasztót hiánypótlásra hívja fel azzal, hogy amennyiben az abban foglaltakat nem pótolja határidőre, úgy a békéltető testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy az eljárást megszünteti.

A békéltető testület elnöke a beadvány érkeztetése után dönt arról, hogy az ügyben eljáró tag hoz határozatot, vagy három tagú tanácsban kell az ügyben határozni. Tanácsba kötelező eljárni ha azt bármelyik fél kéri.

A békéltető testület elnöke beadvány iktatását követő 8 napon belül megállapítja a békéltető testület hatáskörét, illetékességét vagy annak hiányát.

Az elnök a kérelmet – meghallgatás kitűzése nélkül – elutasítja ha megállapítható, hogy a felek között ugyanazon ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban más békéltető testület előtt eljárást indítottak, közvetítői eljárás van vagy volt folyamatban, továbbá peres vagy peren kívüli eljárásra került sor.

A testület hatáskörének és illetékességének megállapítása esetén az elnök az eljárás megindításától számított 60 napon belül meghallgatási időpontot tűz ki a felek számára.

Az eljárást a békéltető testület a kérelem beérkezésétől számított 90 napon belül köteles elintézni. Amennyiben az ügyben hiánypótlásra kerül sor, úgy a határidőt azon időponttól kell számítani, amikor a fél a hiánypótlási kérelemben foglaltakat teljesítette és az irat a békéltető testülethez beérkezett.

A békéltető testület illetékességét a fogyasztó lakóhelye szerinti békéltető testület székhelye alapozza meg. a fogyasztó kérheti, hogy ügyében tartózkodási helye szerinti békéltető testület járjon el; a fogyasztó belföldi lakóhelye és tartózkodási helye hiányában a békéltető testület illetékességét a fogyasztói jogvitával érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosító szerv székhelye alapozza meg. Az eljárásra a fogyasztó erre irányuló kérelme alapján – előbbiektől eltérően – a szerződés teljesítésének helye vagy a fogyasztói jogvitában érintett vállalkozás vagy az annak képviseletére feljogosított szerv székhelye alapozza meg. Ha több fogyasztó közösen terjeszt elő kérelmet, bármelyik kérelmezőre illetékes békéltető testület valamennyi kérelmező tekintetében eljárhat.

A békéltető testületi tag az eljárásból ki van zárva, ha valamelyik fél hozzátartozója, ha a vitás ügyhöz személyi vagy vagyoni érdekeltsége fűződik, illetve egyéb ok miatt elfogult, kivéve ha a feleket erről tájékoztatta és ennek ismeretében személye ellen egyik fél sem jelentett be kifogást.

A fél, illetve a békéltető testületi tag a kizárását köteles haladéktalanul a békéltető testület elnökének bejelenteni. A fél az általa kijelölt testületi tag ellen csak olyan okból kérhet kizárást, amely a kijelölés követően vált előtte ismerté. Az indokolással ellátott írásbeli kizárási kérelem a attól a naptól számított 3 napon belül kell beadni, ahogy a fél az eljáró tanács összetételéről tudomást szerzett. A kizárási kérelemről a békéltető testület elnöke dönt, az érintett testületi tag meghallgatása után. E döntés meghozataláig az eljáró tanács folytathatja az eljárást, de kötelezést tartalmazó határozatot és ajánlást nem hozhat. A békéltető testület eljárása során az iratokat a feleknek a postai szolgáltató útján a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó rendelkezések szerint kell kézbesíteni. Az eljárás nem nyilvános, kivéve ha az eljárás nyilvánosságához mindkét fél hozzájárul.

Az eljárás során a tanács köteles a feleket egyenlő bánásmódban részesíteni. Lehetőséget kell adni álláspontjuk előadására, illetve beadványaik előterjesztésére. A tanács elnöke szükség esetén a fogyasztót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja. A békéltető testület az adott ügyben eljáró tanácsa vagy annak tagja a tárgyalás előkészítése valamint a tárgyalás során nem adhat tanácsot a fogyasztót megillető jogokról és kötelezettségekről.

Amennyiben a békéltető testület elnöke a hatáskört és az illetékességet megállapította, illetve az eljárást szabályszerűen tették folyamatba, úgy a feleket kiértesíti.

Az eljáró tagot vagy három tagú tanácsban történő határozat hozatal esetén a békéltető testület tagot a testület elnöke jelöli ki.

A békéltető testület elnöke a vállalkozást felszólítja, hogy az értesítés részére történő kézbesítésétől számított 8 napon belül írásban nyilatkozzék a fogyasztó igényeinek jogosságát és az ügy körülményeit illetően, valamint nyilatkozzon, hogy a tanács döntését elfogadja-e kötelezésként (alávetés), illetőleg ellenkérelmében jelölje meg az általa hivatkozott tényeket és azok bizonyítékait, illetve csatolja azokat az okiratokat, amelyek tartalmára bizonyítékként hivatkozik. Figyelmezteti a vállalkozást, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételének elmaradása esetén a tanács a rendelkezésre álló adatok alapján határoz.

A vállalkozás válasziratának másolatát az elnök a kérelmezőnek haladéktalanul megküldi, ha pedig erre már nincs idő azt a meghallgatáson adja át.

Amennyiben a felek a tárgyaláson nem jelennek meg, és a fogyasztó egyéb beadványt vagy nyilatkozatot nem terjesztett elő, vagy a vállalkozás nem védekezett, úgy a békéltető testület a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A békéltető testület az alábbi döntéseket hozza:

- az eljárást megszünteti:

a.) ha a fogyasztó a kérelmét visszavonja,

b.) ha a felek az eljárás megszüntetésében állapodtak meg,

c.) ha az eljárás folytatása lehetetlen (ilyen döntés születik, ha fogyasztó a megadott lakcímről nem idézhető, ugyanígy a vállalkozás, továbbá valamelyik fél vagy egyik sem tesz nyilatkozatot, a tényállás nem állapítható meg, ha a fogyasztó meghatalmazott útján vesz részt a jogvitában, de meghatalmazást nem csatol),

d.) ha az eljárás folytatása a testület megítélése szerint bármely okból – ideértve azt az esetet is, ha a kérelem megalapozatlansága meghallgatás tartása nélkül megállapítható - nincs szükség

e.) a tanács a fogyasztó kérelmét elutasítja, ha azt a meghallgatás után megalapozatlannak találja.

f.) a testület megszünteti az eljárást ha eljárási akadály merül fel.

Amennyiben a testület tanácsban jár el, az ügyben szótöbbséggel határoz.

Ezen határozatokkal szemben jogorvoslatnak helye nincs.

Az eljáró tanács legfőbb célja, hogy a felek között egyezséget hozzon létre.

Az egyezség létrejötte esetén azt a békéltető testület jóváhagyja, ha az megfelel a jogszabályoknak és a felek méltányos érdekeinek. Az egyezséggel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Amennyiben a vállalkozás az egyezségben foglaltakat nem teljesíti, úgy a fogyasztó kérelmére a békéltető testület kibocsátja a jogerősített egyezségi okiratot, amelynek alapján a békéltető testület székhelye szerinti helyi bíróság (esetünkben: Békéscsaba Járásbíróság) végrehajtási záradékkal látja el az okiratot, és az egyezségben foglaltakat bírósági végrehajtó érvényesíti az 1994. évi LIII Tv. alapján.

A békéltető testület kötelező határozatot akkor hozhat, ha a vállalkozás kötelező érvényű döntésnek magát alávetette. Az alávetési nyilatkozatnak kifejezettnek kell lennie.

Amennyiben az alávetési nyilatkozat megtörtént és a békéltető testület a vállalkozás terhére kötelező érvényű határozatot hozhat, továbbá a vállalkozás az abban foglaltakat nem teljesíti, a határozat jogerőre emelkedése után a fogyasztó kérelmére a békéltető testület jogerősítő záradékkal ellátott határozatot bocsát ki, amelynek alapján a békéltető testület székhelyén működő helyi bíróság Békéscsaba Járásbíróság végrehajtási záradékkal látja el a határozatot, amelyet a bírósági végrehajtó érvényesít.

Abban az esetben ha a békéltető testület a fogyasztó álláspontját osztja, de a vállalkozás kifejezett alávetési nyilatkozatot nem tett, úgy a békéltető testület ajánlja a vállalkozásnak, hogy a fogyasztó javára mit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön.

A kötelezést tartalmazó határozatnak illetve az ajánlásnak ki kell terjednie a kérelemben előterjesztett valamennyi indítványra és a döntés alapjául szolgáló indokokra. A kötelezést tartalmazó határozatban rendelkezni kell az eljárás költségeiről és annak viseléséről. Az eljárás költéségének tekintendő mind az a költség ami a felek oldalán a békéltető testületi eljárás igénybevételével összefüggésében – célszerű és jóhiszemű eljárás követelményeire figyelemmel – igazoltan felmerült (előzetes tudakozódás, egyeztetés és levelezés költsége, a felek személyes megjelenésével kapcsolatos útiköltség és keresetkiesés stb.). az eljárás költségét az a fél viseli akinek a terhére az ügyet a tanács eldöntötte. A jogi képviselettel összefüggésben felmerülő költségek nem tekinthető az eljárás költségeinek.

A békéltető testületi eljárás ingyenes, az ellenérdekű félnek okozott költséget azonban meg kell téríteni. Egyebekben mindegyik fél viseli a maga költségét. A határozatot legkésőbb az annak meghozatalától számított 15 napon belül postai úton könyvelt küldeményként kell a feleknek megküldeni. A tanács kötelezést tartalmazó határozata, illetve ajánlása esetén fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése azonban kérhető a békéltető testület székhelye szerinti törvényszéktől (Gyulai Törvényszék).

A fél a kötelezést tartalmazó határozat illetve az ajánlás részére történő kézbesítésétől számított 15 napon belül kell keresettel annak hatályon kívül helyezését kérheti az említett törvényszéktől ha:

- a tanács összetétele és eljárása nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek,

- a békéltető testületnek nem volt hatásköre vagy illetékessége,

- ha a kérelemnek meghallgatás nélküli elutasításának lett volna helye.

A vállalkozás az ajánlás hatályon kívül helyezését fentieken túlmenően akkor is kérheti a békéltető testület székhelye szerinti törvényszéktől, ha az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak.

A pert a békéltető testülettel szemben kell megindítani.

A bíróság a tanács kötelezést tartalmazó határozatának végrehajtását a fél kérelmére felfüggesztheti.

A bíróság ítélete kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat.

Ha a vállalkozás a tanács ajánlásának nem tesz eleget, a békéltető testület (a fogyasztó nevének megjelölése nélkül) – a jogvita rövid leírását és a határozatot nyilvánosságra hozza.

A határidők megtartása, a gyors és szakszerű ügyintézés érdekében az eljárás megindítása, a beadványok megszerkesztése, a mellékletek csatolása és határozott kérelem előterjesztése útján a felek segítsék a békéltető testület tevékenységét és a jogvita mielőbbi eredményes lezárását.

Tájékoztatjuk az ügyfeleket, hogy a békéltető testület elnöke, tagjai, titkársága az ügyre vonatkozóan telefonon információt, tájékoztatást nem adhat.

Kérjük figyeljék rendszeresen megújuló honlapunkat, ahol a békéltető testület tevékenységével kapcsolatos rendszeres tájékoztatást kapnak, továbbá közzé tesszük azokat az ajánlásokat, amelyeket a vállalkozások nem teljesítenek.

Forduljanak hozzánk, hogy segíthessünk.

Dr. Bagdi László
A Békéltető testület elnöke