Az MTI híre:

Békés megye tőkevonzó képességén jelentősen javíthat az M44-es gyorsforgalmi út Békéscsaba és Kecskemét közötti szakaszának megépítése - mondta a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a szervezet évnyitó gazdaságpolitikai fórumán pénteken Békéscsabán.

Orosz Tivadar elmondta: a megye gazdasági teljesítménye a rendszerváltozást követően fokozatosan visszaeset, s 2015-ben az egy főre eső bruttó hazai termék (GDP) tekintetében a 18. helyen állt a megyék között. Az elnök szerint a közelmúlt adatai azonban javuló tendenciát mutatnak, így esély kínálkozik arra, hogy a leszakadási trend megforduljon. Az évnyitón bemutatott, a megye gazdaságáról szóló TOP 100 kiadvány is ezt támasztja el - mondta.

Az éves árbevétel alapján legjelentősebb megyei cég a Linamar Hungary Zrt. volt 2016-ban, 50,44 milliárd forintos árbevétellel, ami 2015-höz képest 5,9 százalékos növekedést jelent. A második legnagyobb cég a pulykafeldolgozásról ismert szarvasi Gallicoop Zrt., 33.18 milliárd forintos árbevétellel, míg a harmadik a Guardian Orosháza Kft. 23,85 milliárd forintos bevétellel, amely az előző évhez képest 4,8 százalékos emelkedést mutat.

A TOP 100-ba tartozó vállalkozások 2016-ban általában is jobban teljesítettek, mint a megye többi gazdálkodó egysége: a TOP 100-as cégek árbevétele 9,9 nőtt 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest, míg a többi vállalkozásé 6,9 százalékkal csökkent.

Orosz Tivadar elmondta: a megye foglalkozatási helyzete azonban, hasonlóan az országos trendekhez, jelentősen javult, hiszen a munkanélküliségi ráta 2017 harmadik negyedére 4 százalék alá csökkent. A nettó átlagkereset a 2016 első negyedévi 123 ezer forintról 2017 harmadik negyedére 146 ezer forintra emelkedett, ám még így is jelentős az elmaradás az országos adatokhoz képest.

A gazdasági fórumon Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke Migráció, kivándorlás, bevándorlás címmel tartott előadásában azt emelte ki, hogy az Európai Unión belül forrásátcsoportosítás zajlik le a centrum és a periféria között: szerinte a magyar erőforrások "elszívása" a GDP 7 százalékára tehető, vagyis ennyi forrás távozik az országból. Az elnök ismertetése szerint eközben az uniós támogatások 4 százalékkal emelhetik a magyar GDP-t.