HACK">
Kötelező kamarai regisztráció

» Hírek
Országos irányvonalak - MKIK gazdasági évnyitó
2017. március 1., szerda
Békés megyei kamarai küldöttség is részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitó rendezvényén, Budapesten.

- Azon a pályán kell maradni, ahol vagyunk, 2017-2020 között meg kell védeni azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdaság bővülése a 3-5 százalékos sávban legyen. Közben végre kell hajtani egy versenyképességi fordulatot, és 2020 után az 5 százalék fölötti növekedési tartományt kell elérni – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a február 28-án rendezett gazdasági évnyitón.


Ehhez meg kell védeni "a felívelő pályát" a fenyegető veszélyektől, amelyek például az adórendszert és a munkahelyteremtő támogatásokat érik az Európai Unió részéről. A miniszterelnök elmondta, hogy védekezni kell a külföldi befolyásolással és az illegális migrációval szemben, valamint meg kell harcolni az olcsó energiáért is; a kormány ezzel kapcsolatos reménye, hogy a paksi atomerőmű-bővítési vitát előbb-utóbb dűlőre viszi Brüsszellel.


Orbán Viktor hosszan értékelte a kormány és az MKIK közötti 2014-es megállapodás tíz vállalását. Ezek közül az államadósság-kezelésről szólva kifejtette: önfinanszírozó rendszerre állt át az ország, visszafizettük az IMF-EU-kölcsönt, megnőtt a forintban kibocsátott állampapírok aránya, és csökkent a külföldiek kezében lévő állampapírarány.

A bankrendszerben jóval 50 százalék felett van a magyar tulajdoni arány; a kormány megvalósította a keleti nyitás politikáját; és tovább csökkentette az adókat - sorolta a miniszterelnök az eredményeket. Utóbbival kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy az alacsony adószint nem mindenkinek tetszik Nyugat-Európában, különösen Ausztriának nem. Világossá tette egyúttal: ha valahol korlátozzák a magyarok munkavállalási lehetőségét, akkor Magyarország szűkíti a diszkrimináló országból érkező tőkelehetőségeket.

Kiemelte továbbá az újraiparosítást - rámutatva a magyar buszgyártás újjáélesztésére vonatkozó kísérletre -, a mezőgazdaság megújítását, valamint a munkaalapú gazdaság megteremtését. Ezzel összefüggésben kritizálta a munkavégzés nélkül járó alapjuttatásra vonatkozó elképzeléseket. "Magyarországnak az etnikai viszonyai is bonyolultak, tehát ez nem egy olyan egyszerű kérdés", de mind az ország adottságai, mind a munkaalapú versenyképesség logikájából tekintve "ez egy teljességgel elképzelhetetlen program" - mondta a kormányfő.

A további vállalásokat érintve szólt az energiaárak csökkenéséről - jelezve, hogy az olcsó energiához szerinte mindenképpen kell az atomerőmű -, a kutatás-fejlesztési források bővítéséről és a demográfiai helyzet javulását segítő intézkedésekről.

A kormányfő arról is beszélt, hogy az ország "felértékeléséhez" meg kell őrizni az etnikai homogenitást, mert "a túl nagy keveredés bajjal jár", ugyanígy fontos a kulturális egyszínűség, a kimagasló közbiztonság megtartása, ahogyan az is, hogy Magyarország egy "tiszta, zöld ország", vagyis nem sújtja ipari szennyezettség, a földet pedig megművelik. Idesorolta továbbá a teljes foglalkoztatottságot, hozzátéve: szerinte van jelentősége, hogy egy magyar szállodában a takarítónő is magyar.

Orbán Viktor elmondta, fontos az is, hogy a nagyság és a nagyság iránti vágy ne tűnjön el Magyarországról. Az olimpia ebből a szempontból is egy bordatöréssel ér fel.

A kormányfő osztotta Matolcsy György jegybankelnök véleményét abban, hogy a közepesen fejlett országok csapdahelyzetéből ki kell törni. Jelezte, többre van szükség az eddig elérteknél a minőségi előrelépéshez, ahhoz, hogy a helyzet ne csak biztató legyen, hanem az is maradjon.




Parragh László, az MKIK elnöke a fenntarthatóságot és a versenyképességet nevezte az egyensúly és a növekedés mellett a következő években a legfontosabb gazdasági feladatnak. Hangsúlyozta: ehhez elengedhetetlen a bérek növekedése, mert, mint fogalmazott, az alacsony munkabérek nem ösztönöznek a versenyképesség javítására. Kifejtette, hogy alapvetően kedvező folyamatokat lehet látni a gazdaságban, valamennyi makrogazdasági mutató pozitív irányt tükröz.

Parragh László rámutatott: végtelenül csalódott a magyar üzleti közösség a budapesti olimpia sorsa miatt, mert fontos motorja lehetett volna a gazdaság 2020 utáni növekedésének. Hozzátette, egy felelősen gondolkodó kormánynak fel kell tennie a kérdést, mi történik 2020 után, amikor változik az uniós források nagysága, felhasználása. Kiemelte, hogy a paksi bővítés, az infrastrukturális beruházások, a Belgrád-Budapest vasút mind olyan projektek, amelyek a bruttó hazai termék (GDP) százalékában mérhetően tesznek hozzá a növekedéshez, és ebben lett volna fontos eszköz az olimpia is.



Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában elmondta, hogy idén és jövőre 13-14 éve nem látott mértékben, 4 százalék felett nő várhatóan a magyar gazdaság, ez már benne van a kívánatos, 3-5 százalékos felzárkózási tartományban. Hozzátette, a tavalyi év 2 százalékos növekedéssel "érdekes év" volt, amikor az uniós támogatási időszakok között váltás zajlott, az ipar lényegében stagnált, az építőipar 15 százalékkal esett vissza, a mezőgazdaság és a szolgáltató szektor húzta a növekedést. A miniszter szerint ekkor bebizonyosodott, hogy a magyar gazdaság uniós források felhasználása nélkül is képes legalább 2 százalékos növekedésre. Megjegyezte, egyre jobb az ország külső megítélése, és felidézte, hogy tavaly mindhárom nagy hitelminősítő befektetésre ajánlott kategóriába sorolta Magyarországot.

Varga Mihály az Eurostat és az Európai Bizottság adataira hivatkozva elmondta, a magyar gazdaság potenciális növekedése már a cseh gazdaságét jellemző fázisban van és 2020-ig lényegesen meg fogja haladni legfontosabb versenytársaiét, Ausztriáét és Csehországét. Kiemelte, a tavaly novemberben megkötött 6 évre szóló béremelési megállapodás és az adócsökkentés teremti meg a következő 6 év versenyképességének alapját. Kijelentette, hogy a tárca a következő években vásárlóerő paritáson mérve folyamatos, tartós felzárkózással számol. A tárcavezető szerint az idén a tavalyi 7,3 százalékosnál nagyobb reálbér-növekedés is elképzelhető.

Varga Mihály szerint munkaerőpiaci fordulat érezhető, a munkanélküliségi ráta 4,3 százalék, nincs olyan ágazat, ahol munkaerő túlkínálat lenne a piacon. A miniszter úgy vélte, tovább kell gondolni a részmunkaidős foglalkoztatást, a női foglalkoztatást, amiben még van munkaerő-tartalék, és arra is lehetőséget lát, hogy a nyugdíjasok alacsony vagy minimális teherrel, további kedvezményekkel vegyenek részt a foglalkoztatásban. Elmondta, szeretnének egy képzési reformot, és folytatják a kamarával a szakképzési rendszer további átalakítását. A nemzetgazdasági miniszter kifejtette, azt szeretnék elérni, hogy a középfokú oktatásban részt vevő fiatalok döntő többsége képes legyen kiválasztani a szakmáját, és a leendő munkáltató javaslata alapján válasszon szakképzést.



Matolcsy György MNB elnök szerint versenyképességi fordulatra van szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság kikerüljön a közepesen fejlett országokra jellemző növekedési csapdából.

Hozzátette, ehhez szükséges egyebek mellett a személyi jövedelemadó kulcsának csökkentése, amely munkahelyteremtésre, munkavállalásra és a tudástőke felhalmozására ösztönöz. A jegybank elnöke kifejtette, hogy fontos az adóelkerülés további mérséklése, az export hozzáadott érték arányának növelése és a kutatás-fejlesztési kiadások növelése is.

Matolcsy György elmondta: Magyarország 2010 óta először fiskális fordulatot, majd monetáris fordulatot hajtott végre. Kiemelte, hogy ennek eredményeként az államháztartási hiány a GDP 3 százaléka alá esett vissza, az államadósság a GDP-hez mérten folyamatosan csökken, a makrogazdasági egyensúly elérésével páhuzamosan a magyar gazdaság tartós növekedési pályára állt.

Matolcsy György rámutatott: az MNB a "hagyományos" feladata, az árstabilitás elérésére törekvés mellett hasonlóan fontos feladatának tekinti a pénzügyi stabilitás szem előtt tartását, és azt, hogy célzott, nem hagyományos jegybanki eszközökkel segítse a magyar gazdaság bővülését. Hangsúlyozta: a monetáris fordulat során az MNB 12 fordulatot hajtott végre, ennek részeként rekord alacsony szintre, 0,9 százalékra vitte le a monetáris tanács az alapkamatot, az MNB a nem hagyományos eszközökkel elérte, hogy hitelezési fordulat következett be az országban, a jegybank növekedési programja megállította a vállalati hitelezés visszaesését.

Matolcsy György kiemelte: az elmúlt években a kormány és a jegybank között stratégiai szövetség jött létre, hozzátéve, jelentős eredmény az, hogy az MNB stratégiai szövetséget tudott kialakítani a magyar bankrendszer tagjaival is. Mint mondta, a jegybank a nem hagyományos eszközeivel a bankrendszer mérlegét, eszközeit bővítette, a bankrendszeren keresztül hatott a magyar gazdaság növekedésére. Rámutatott, hogy most versenyképességi fordulatot kell végrehajtania az országnak, már csak azért is, mert az Európai Unióban (EU) Magyarországon az egyik legalacsonyabb az egy főre jutó GDP. Hozzátette: ehhez növelni kell az országban egyebek mellett a termelékenységet, mert az ország a termelékenységet tekintve elmarad az EU átlagától, de még a régiós versenytárs országok mutatóitól is.

Az MNB elnöke szerint jelentős intézményi reformokra van szükség, így az állami intézmények létszámát és bérkiadásait is csökkenteni kell, végre kell hajtani az állami ügyintézés reformját, át kell térni az állami bürokráciában az elektronikus ügyintézésre. A gazdasági növekedés további segítése érdekében növelni, javítani kell a lakáshitelezést, annak feltételeit, emellett növelni kell a magyar bankrendszer hatékonyságát, csökkentve a banki költségeket - sorolta Matolcsy György.

Az MNB elnöke végezetül rámutatott: a világban technikai, technológiai és menedzsment forradalom zajlik, Magyarországnak fel kell zárkóznia ezekhez.



MKIK/MTI

Kapcsolódó állományok: