„A munkaerőpiac rövid távon várható folyamatainak felmérésére irányuló vizsgálatsorozat története a rendszerváltást követő évekre nyúlik vissza. A vizsgálatsorozat legújabb állomásaként 2016. szeptember 7-e és október 14-e között kilencedik alkalommal került sor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) együttműködésében a versenyszektor rövid távú gazdasági kilátásait előrejelző, és munkaerőpiaci döntéseit felmérő vállalati empirikus felmérésre.”

„A magyar gazdaságra erősen hat az Európai Unió többi országának gazdasága, ezért a magyar adatok mellett nagyon fontos az Unióra vonatkozó prognózisok áttekintése is. Az alábbi összefoglalóban az Európai Bizottságnak és egyes gazdaságkutató intézeteknek az Európai Unióra, illetve az euróövezetre vonatkozó előrejelzését közöljük, majd áttérünk a Magyarországra vonatkozó prognózisokra. A gazdaságkutatók úgy látják, hogy a globális gazdasági fellendülés pozitív hatásait az EU és az eurózóna 2016-ban és 2017-ben fogja megérezni. A Brexit negatív hatása rövid távon egyelőre nem látszik sem a várakozásokban, sem a gazdasági szereplők reakcióiban. A magyar gazdasági növekedés fő hajtóereje 2016-ban a lakossági fogyasztás volt, mely részben ellensúlyozza a beruházások drámai visszaesését. Az Európai Bizottság a 2016-os magyar GDP-adatot 2,1 százalékosra becsüli, mely 2017-ben 2,5 százalékosra nőhet. A Kopint-Tárki konjunktúrajelentése felfelé módosította növekedési előrejelzését, mely szerint a magyar gazdaság idei, 2,2 százalék körüli növekedését 2017-ben 3,2 százalékos bővülés követheti.”

Az összefoglaló teljes terjedelemben: a csatolt pdf