Arra vonatkozóan kérem szíves állásfoglalását, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának (2) bekezdésben foglalt, „legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimumot” kell-e alkalmazni az olyan munkavállalók esetén, akik az új képzési rendszerben, kiadott programkövetelmény alapján a szakmai képzésben szereztek szakképesítést, vagy csak azokra, akik a szakirányú oktatásban Szakmajegyzék szerinti szakmát vagy a korábbi OKJ-ban szereplő szakképesítést szereztek?

ITM Szakképzési Szabályozási és Intézményirányítási Főosztály válasza:

A tárgyban jelölt témával összefüggésben feltett kérdésére válaszul az alábbi szakmai véleményemről tudom tájékoztatni. Szakterületem a megkeresésében érintett jogszabályhely értelmezésével kapcsolatban kizárólag a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvényt (a továbbiakban: Szkt.) alapul véve tud támpontot adni. Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy az Szkt. 15. § (1) bekezdése szerint államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány tanúsít. Mindezen megállapítás véleményünk szerint nem vonatkozik – a leírtakból és az Szkt. 15. § (2) bekezdéséből is következően - szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítványra, hiszen az csakis önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

Mindazonáltal szeretném megjegyezni, hogy kérdéses jogszabályhely, a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet szabályozása és a kapcsolódó döntés-előkészítés nem a szakképzési szakterület, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkársága kompetenciájába tartozik, ezért az jogalkotói szándékkal kapcsolatos autentikus állásfoglalás kérése érdekében javasolható még ezen szakterület megkeresése.

Ezt követően az oktatási és képzési igazgatóság a korábbiakkal azonos megkereséssel élt a Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság felé, mely megkeresésünkre az alábbi válasz érkezett:

A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 20/2021. (I. 28.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) a garantált bérminimum alkalmazásának jogalapját nem a munkavállaló tényleges végzettségéhez, illetve képzettségéhez, hanem az általa ellátott munkakörre előírt végzettség, képzettség szintjéhez köti.

A munkakör betöltéséhez szükséges képesítést jogszabály, annak hiányában a munkáltató vagy kollektív szerződés állapítja meg. A munkavállaló a garantált bérminimumra abban az esetben jogosult, amennyiben az adott tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítéssel, szakmai végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik. A tevékenység gyakorlásához szükséges szakképesítést az ágazati miniszternek kell külön jogszabályban meghatározni. Amennyiben jogszabályban nem kerül előírásra a munkakör betöltéséhez szükséges képesítés, akkor a munkáltató maga dönti el, hogy az adott munkakört milyen végzettséggel, képzettséggel rendelkező munkavállalóval tölti be. Kollektív szerződés is meghatározhatja, hogy az adott munkakör ellátásához milyen végzettség, képzettség szükséges.

Az alábbi esetcsoportok különböztethetőek meg a tevékenység gyakorlásához szükséges képesítések szabályozása tárgyában:

A hatályos jogban az ágazati jogszabályok egy része rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása egy meghatározott képesítéssel lehetséges. E jogszabályok jellemzően megjelölik azt is, hogy e képesítések valamely állam által elismert szakképesítések (pl. az Országos Képzési Jegyzékben szerepeltek), a felsőoktatásban szerzett végzettségek és szakképzettségek vagy hatósági képesítések közé tartoznak. Az egyes munkakörök betöltéséhez, tevékenységek gyakorlásához előírt képesítési követelményeket tehát a mindenkor hatályos vonatkozó ágazati jogszabályok határozzák meg. Az adott tevékenység végzéséhez szükséges aktuális képesítési követelményekről a járási hivatalnál (kormányablaknál) érdemes tájékozódni.

A középfokú szakképzettségről (az egyes szakképesítések szintjéről) 1996-tól az Országos Képzési Jegyzéket tartalmazó rendeletek adnak tájékoztatást.

[A legutóbbi, az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OKJ)], amelynek 1. melléklete 2. jelmagyarázat az Országos Képzési Jegyzékhez pontja 2.2.1. A szakképesítés azonosító száma (1. oszlop) alpontjában rögzített táblázat ad útmutatást. Az OKJ rendelet jelmagyarázata alapján középfokúnak minősülnek a 31-53 szintkóddal kezdődő szakképesítések, függetlenül attól, hogy van-e a középfokú besorolásnak esetlegesen további jelzője (alsó, felső) vagy van-e az érintettnek a szakképesítése mellett érettségije. A középfokú szakképesítések egyik része érettségi végzettség nélkül is megszerezhető (31-35 szintkódok), míg másrészükhöz szükséges az érettségi (51-53 szintkódok).]

A 2020. január 1-jétől hatályba lépett új szakképzési törvény, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) átalakította a szakképzésben, felnőttképzésben megszerezhető, állam által elismert képesítések rendszerét, így a továbbiakban szakmák, részszakmák, valamint kizárólag felnőttképzésben folyó szakmai képzésben programkövetelmények szerinti szakképesítések szerezhetőek. Az Szkt. 15. §-ában foglaltak alapján a szakma megszerzéséről kiállított oklevél, illetve szakmai bizonyítvány államilag elismert középfokú végzettséget és szakképzettséget tanúsít és egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a részszakma megszerzéséről kiállított szakmai bizonyítvány államilag elismert alapfokú végzettséget és szakképesítést tanúsít és legalább egy munkakör betöltésére képesít. A szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerzett képesítő bizonyítvány államilag elismert, önálló végzettségi szintet nem biztosító szakképesítést tanúsít.

A korábban megszerzett állam által elismert szakképesítések további/változatlan érvényességét az Szkt. 126. §-a rögzíti.

A 2020. szeptembertől a szakképző intézményekben oktatható szakmák listáját a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló - 95/2021. (II.27.) Korm. rendelettel módosított - 12/2020. (II. 7.) Korm. Rendelet 1. mellékletében szereplő Szakmajegyzék tartalmazza. A Szakmajegyzék rögzíti a képzés idejét, az egyes szakmákhoz tartozó, a tanulók által választható szakmairányokat, a szakmák Magyar Képesítési Keretrendszer és Digitális Kompetencia Keretrendszer szerinti besorolását. Az új szakmajegyzékben 175 alapszakma szerepel a korábban meghirdetett több mint hétszázhoz képest. Az Innovatív Képzéstámogató Központ (IKK) honlapján (https://ikk.hu/) áttekinthető az egyes ágazatoknak és szakmáknak a korábbi OKJ, illetve a 2020-ban hatályba lépett szakmajegyzék közötti megfelelés.

Amennyiben jogszabály rendelkezik arról, hogy egy adott munkakör középfokú szakképzettséget igényel, kizárólag ilyen képesítéssel rendelkező munkavállalót foglalkoztathat a munkáltató. Ebben az esetben a munkavállaló jogosult a garantált bérminimumra.

Abban az esetben, ha jogszabály nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása meghatározott képesítéssel lehetséges, de a munkáltató vagy kollektív szerződés előír középfokú képesítést meghatározott munkakör/tevékenység ellátásának feltételéül, a Korm. rendelet alkalmazásában a munkáltatói szabályzat (egyoldalúan megállapított belső szabályzat vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat), illetve kollektív szerződéses rendelkezés megalapozza a garantált bérminimumra való jogosultságot.

A garantált bérminimumra való jogosultság megállapítása szempontjából, ha a munkáltató vagy kollektív szerződés írja elő a középfokú képesítést a tevékenység/munkakör ellátásának feltételéül, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) szabályai irányadóak a munkáltatói szabályzat (Mt. 17. §) és a kollektív szerződéses kikötés [Mt. 277. § (1) bekezdés a) pont] tekintetében.

Abban az esetben, ha jogszabály nem rendelkezik arról, hogy valamely tevékenység és/vagy munkakör ellátása középfokú képesítéssel lehetséges, és sem a munkáltató, sem kollektív szerződés nem ír elő középfokú képesítést a munkakör ellátásának feltételéül, a Korm. rendelet alapján nem jár a garantált bérminimum, tehát az érintett munkavállaló alapbére tekintetében a minimálbér az irányadó.