Tudnivalók a TSZTSZ-ről
2013. október 31., csütörtök

Ú J V I T A R E N D E Z É S I L E H E T Ő S É G

A Z É P Í T É S Ü G Y B E N

TUDNIVALÓK

A

TELJESÍTÉSIGAZOLÁSI SZAKÉRTŐI SZERVRŐL

2013.

Előzmények

Az építőipari szektorban kialakult lánctartozások a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeli újratermelődésének megakadályozása napjainkban már egyértelműen nemzetgazdasági kérdésnek tekintendő.

A helyzet kezelésének és megoldásának szükségességét felismerve Magyarország Kormánya 2013. márciusban törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűléshez egy olyan, a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében létrehozandó szerv felállításáról, amely a szerződésből eredő teljesítések után járó ellenszolgáltatás polgári jogi eszközökkel történő kikényszerítését gyorsítja meg.

Mindezen előzmények alapján fogadta el 2013. április elején a Parlament az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvényt (a továbbiakban: Tszszt.), mely létrehozta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervet (a továbbiakban: TSZSZ).

A Kormány a Tszszt. végrehajtására, annak felhatalmazása alapján, 2013. júniusban megalkotta a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 236/2013. (VI. 3.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Korm. rendelet).

A Tszszt. és a Korm. rendelet rendelkezéseinek megfelelően, 2013. július 1-jei hatállyal létrejött TSZSZ a működéséhez elengedhetetlenül szükséges személyi feltételek biztosítását követően 2013. augusztus 12-én a működését megkezdte.

A gazdálkodó szervezeteknek szánt jelen tájékoztatónk célja ennek az új szervezetnek a bemutatása, a TSZSZ-szel kapcsolatos alapvető tudnivalók ismertetése.

1. Miért hozták létre a TSZSZ-t?

A TSZSZ felállításának célja:

- a teljesítésigazolás visszatartásában, ki nem adásában gyökerező lánctartozások kialakulásának megakadályozása a bíróságot elkerülő vitarendezés lehetőségének biztosításával;

- a peres eljárásban a kedvező TSZSZ szakvéleménnyel rendelkező számára a jogérvényesítő fél pozíciójának erősítése; a TSZSZ szakvéleménye alapján kezdeményezett peres eljárások gyorsítása.

2. Milyen ügyekben járhat el a TSZSZ? Ki kezdeményezheti az eljárását?

A TSZSZ eljárása a Magyarországon történő építési beruházásokra terjed ki.

- A TSZSZ az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződés (a továbbiakban: szerződés) teljesítéséből eredő – a Tszszt-ben meghatározott - kérdésekben a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó (a továbbiakban együtt: fél/kérelmező) megbízására szakértői véleményt ad a teljesítésigazolás kiadásával kapcsolatos vitás ügyekben.

- A TSZSZ véleménye a szerződést biztosító mellékkötelezettségek (pl. bankgarancia,) érvényesíthetőségéhez is kérhető.

Semmis az a szerződési kikötés, amely a TSZSZ eljárását kizárja, korlátozza, vagy a TSZSZ eljárásának kezdeményezéséhez negatív jogkövetkezményt fűz.

3. Mit tartalmaz a szakvélemény?

A TSZSZ-nek a szerződés teljesítését vizsgáló szakvéleménye alapján megállapítható, hogy

- a szerződés teljesítése megtörtént-e, vagy

- nem a szerződésnek megfelelő módon történt meg,

és a teljesítésért járó ellenérték megfizetése (adott esetben a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése) milyen összegben indokolt.

A szakvélemény a következő kérdések tárgyában készül:

- a szerződés műszaki tartalma szerint a vállalkozót (alvállalkozót) terhelő tervezési és kivitelezési munkák leírása,

- a szerződés szerinti munkák közül teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési és kivitelezési munkák mennyiségének és minőségének meghatározása,

- a szerződés szerinti munkák közül a teljes bizonyossággal megállapíthatóan el nem végzett tervezési és kivitelezési munkák meghatározása, és

- az előbbi két esetkör szerinti munkáknak a szerződés szerinti költségvetési tételek, vagy az átalánydíj arányos részének alapul vételével meghatározott értéke.

4. Hol működik és kikből áll a TSZSZ?

A TSZSZ független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (a továbbiakban: MKIK) mellett működik.

A TSZSZ működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről az MKIK – a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával – gondoskodik, melynek pénzügyi forrását a költségvetési törvény biztosítja.

A TSZSZ vezetője, vezető-helyettese, tagja az a személy lehet, aki szerepel az igazságügyi szakértők névjegyzékében, a következő – a Korm. rendeletben meghatározottak szerinti – területek valamelyikén:

- tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület,

- közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület,

- környezetvédelem és természetvédelem területei,

- vízügyi terület,

- lakásügyi terület,

- építésügyi terület.

A tagok kiválasztásánál fontos szempont az országos lefedettség biztosítása, valamint az, hogy minden megyéből legyen megfelelő számú, és lehetőleg minden - előbb említett – szakterületen bejegyzett szakértő. A TSZSZ vezetőjét, vezető-helyettesét az építésgazdaságért felelős miniszter az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével, a TSZSZ tagjait pályázat alapján az építésgazdaságért felelős miniszter - 11 tagú véleményező bizottság meghallgatása mellett – az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével nevezi ki.

5. Hogyan és hol kezdeményezhető a TSZSZ eljárása?

A TSZSZ eljárása a szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál (a továbbiakban: területi kamara), vagy az MKIK-nál kezdeményezhető a Korm. rendelet 1. számú mellékletét képező kérelem-űrlap kitöltésével, a szerződés és valamennyi, a kérelmező fél által az álláspontja alátámasztásához relevánsnak tekintett egyéb irat csatolásával.

A kérelem és mellékletei benyújthatóak lehetőség szerint elektronikusan, illetve, ha ez nem lehetséges, személyesen vagy postán.

Elektronikus úton az MKIK részére a kérelem a kerelem@mkik-tszsz.hu e-mail címre küldhető meg.

6. Az eljárás díja (mennyit kell fizetni a szakvéleményért)?

A szakértői vélemény elkészítése díjazás ellenében történik, melynek összege a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a TSZSZ-t illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-30%.

A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg az MKIK elkülönített 10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára.

Ha a szakértői tanács tagjai az eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj mértéke a Korm. rendelet szerinti mértékben csökken. A ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár.

7. Hogyan készül el a TSZSZ szakvéleménye?

A benyújtott kérelmet az MKIK-nak, illetve a területi kamarának a TSZSZ vezetője részére kell továbbítani.

A vezető a kérelmet elbírálja: ha az megfelel a jogszabályi feltételeknek, a megbízást elfogadja, ha nem felel meg, akkor a megbízást visszautasítja. Ha a fél kérelme hiányos, törvényi határidőn belül tájékoztatja a kérelmezőt a hiányokról, azok pótlásának lehetőségéről, határidejéről.

A kérelem elfogadása alapján a vezető kijelöli az ügyben eljáró háromtagú szakértői tanács tagjait és közülük a szakértői tanács elnökét.

A TSZSZ vezetője gondoskodni köteles arról, hogy az ügyben kompetens, a szakértői vizsgálatot leggyorsabban, legeredményesebben elvégző szakértők járjanak el.

A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot – az építési, kivitelezési szerződés vizsgálata esetén – a kivitelezés helyszínén végzi el (helyszíni szemle); a szakértői vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.

A szakértői vizsgálaton a szerződő felek és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosa jelen lehetnek.

A szakértői tanács a szakértői véleményt írásban terjeszti elő a vezető részére. A szakértői véleményt a szakértői tanács tagjai aláírásukkal látják el, és azt a vezető ellenjegyzi.

Ha a fél a TSZSZ véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolóan kéri, a TSZSZ a biztosítékot nyújtó személy részére megküldi a szakértői vélemény kivonatát.

A TSZSZ a szakvéleményét a kérelemnek – hiánypótlás esetén azok pótlásának – a TSZSZ-hez való beérkezését követő naptól számított 30 napon belül készíti el.

A szakértői tanács elnöke az ügy bonyolultságára való hivatkozással kérheti a vezetőtől a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal való meghosszabbítását.

A TSZSZ működésével kapcsolatos további eljárási szabályokat a TSZSZ ügyrendje tartalmaz, melyet az építésgazdaságért felelős miniszter hagy jóvá, és amelyet az MKIK hivatalos honlapján közzé kell tenni.

  1. Milyen hatása van a TSZSZ eljárásának, illetve szakvéleményének a szerződést biztosító mellékkötelezettségre?

Ha a fél a TSZSZ véleményét a szerződést biztosító mellékkötelezettsége érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódóan kéri,

- az eljárást kezdeményező fél a biztosítékot nyújtó személyt erről értesíti, és egyben gondoskodik a szerződést biztosító mellékkötelezettséget keletkeztető jogviszony időbeli hatályának meghosszabbításáról,

- a mellékkötelezett a TSZSZ szakvélemény-kivonatának a részére történő közléséig a Ptk. szerinti kötelezetti késedelembe nem esik.

A TSZSZ olyan véleménye alapján, amely szerint a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítése nem indokolt,

- a bankgaranciát vállaló pénzügyi intézmény a bankgarancia-szerződésben foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesíti,

- a zálogjog a Ptk-ban írt egyik módon sem érvényesíthető,

- a kezes a kötelezett helyett való teljesítésre vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

Ha a TSZSZ szakvéleménye alapján a mellékkötelezettség érvényesítése csak részben indokolt, a szakvéleményben szereplő indokolt összegen felüli összeg tekintetében, a szerződést biztosító mellékkötelezettséget nyújtó személy a biztosítékkal kapcsolatosan vállalt kötelezettségét - az előbbiekben említetteknek megfelelően - nem teljesíti.

A mellékkötelezettnek az előzőekben említettek szerint eljárása esetén a Ptk. teljesítés megtagadására vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.

  1. Miért érdemes a TSZSZ-hez fordulni?

Ha a vita a TSZSZ szakvéleménye alapján nem oldódik meg, a bírósághoz keresetet benyújtó fél által a peres iratokhoz csatolt szakvélemény rendeltetése, hogy a felmerülő szakkérdésben már rendelkezésre álljon egy olyan szakvélemény, amelyre a bíróság az ítéletét alapíthatja.

Azok a perek pedig, amelyet a felperes az érvényesíteni kívánt jog alapjául a TSZSZ szakvéleményére hivatkozva a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés érvényesítése iránt indít, a pertárgy értékétől függetlenül a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) alkalmazásában még a kiemelt jelentőségű perek típusán belül is speciális csoportot alkotnak.

Ennek a szabályozásnak a célja, hogy mind a bíróság, mind a felek részére olyan speciális rendelkezéseket, kötelezettségeket írjon elő, amely elősegíti ezeknek a pereknek a gyors befejezését.

A keresetlevelet a TSZSZ szakvéleményének kézbesítésétől számított hatvan napon belül kell benyújtani. Ahhoz csatolni kell a TSZSZ szakvéleményét, valamint a kézbesítési időpontot igazoló okirati bizonyítékot (ezek pótlására hiánypótlási felhívás nem adható ki).

A perben felmerülő szakkérdésekben a TSZSZ szakvéleménye ugyanolyan bizonyítási eszköznek minősül, mintha a szakvéleményt a perben kirendelt szakértő terjesztette volna elő.

A 2014. január 1-jét követően indult perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani.

Ideiglenes intézkedés

Lényeges eleme a speciális szabályozásnak, hogy a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel rendeli el a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglalt azon 400 millió forintot meg nem haladó összegű követelés teljesítését, amely a TSZSZ szakvéleménye szerint a teljes bizonyossággal megállapíthatóan teljesített tervezési, építési és kivitelezési munkák szerződés szerinti értéke.

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a fél ahhoz az összeghez mindenképpen hozzájusson az ideiglenes intézkedés keretében, amelynek megfelelő munkákat teljes bizonyossággal teljesítette (kizárólag arra szükséges figyelemmel lenni, hogy az ideiglenes intézkedést 400 millió forintnál nagyobb összegre nem lehet elrendelni).

Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem azonban csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező igazolja, hogy az ideiglenes intézkedés hatályvesztése vagy az ideiglenes intézkedést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése esetére

- a követelés összegének visszatérítésére alkalmas biztosítással, vagy hitelintézet, vagy pénzügyi vállalkozás által nyújtott garanciával rendelkezik, vagy

- a követelés összegének megfelelő összeget bírósági elnöki letétbe helyezte.

Előzetes végrehajthatóság

Az ítéletet fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani a szerződés teljesítéséből eredő díjkövetelés megfizetésére kötelező400 millió forintot meg nem haladó összegű részében, ha az a TSZSZ szakvéleményében meghatározott összeget (részben vagy egészben) mint pénzbeli marasztalást tartalmazza.

Tehát a törvény előzetes végrehajthatóságot biztosít arra az esetre, ha a TSZSZ szakvéleményével alátámasztott pénzösszeg megfizetésére vonatkozó kereseti kérelemnek az elsőfokú bíróság ítéletében helyt ad.

Választási jog az igényérvényesítésnél

A Pp. 2013. szeptember 1-jei hatállyal lehetővé teszi azt is, hogy egymillió forintot meg nem haladó követelés esetén is választási jog illesse meg a díjkövetelés jogosultját: fizetési meghagyásos eljárást indít vagy a TSZSZ szakvéleményére alapított pert.

  1. Mit tehet még a vállalkozó kivitelező, ha a teljesítésigazolás ellenére a neki járó ellenérték kifizetése nem történt meg?

Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épkiv.) vonatkozó rendelkezése értelmében a vállalkozó kivitelező – többek között –

- teljesítésigazolásssal, vagy

- a TSZSZ szakvéleményével

igazolva írásban bejelentheti az MKIK-nak, hogy másik vállalkozó kivitelezővel (fizetésre kötelezett) megkötött építési szerződésből eredően díjazásra jogosult, de a fizetés sem a vállalt határidőben, sem a bejelentés megtételéig nem történt meg (nemfizetési jelzés).

A nemfizetési jelzés alapján az Épkiv-ben meghatározottak szerint lefolytatandó eljárás lényeges eleme, hogy az MKIK által a fizetésre kötelezettnek a fizetésre biztosított törvényi határidő (a fizetési felhívás kézbesítésétől számított 60 nap) eredménytelen lejárta esetén az MKIK a fizetésre kötelezettet törli az építőipari vállalkozó kivitelezők általa vezetett nyilvántartásából.

N E F E L E D J E:

I G A Z O L Á S I É S K I F I Z E T É S I P R O B L É M Á I E S E T É N

A

T E L J E S Í T É S I G A Z O L Á S I S Z A K É R T Ő I S Z E R V E T

K E R E S S E!

Tel.: 06-1-474-5125 / 06-20-277-3133 E-mail: info@mkik-tszsz.hu Web: www.mkik.hu

Vezető: Máté Miklós Vezető-helyettes: Csermely Gábor